A nettó és a bruttó keresetek egyaránt 12,9 százalékkal bővültek májusban, ami enyhe negatív meglepetést okozott, de továbbra is több mint kedvezőnek mondható. A munkaerő iránti kereslet eközben tovább emelkedett - kommentált a KSH friss számait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.
A versenyszférában 10,6 százalékos bérnövekményt regisztrált a KSH, ami elmarad a közszférában tapasztalt bérdinamikától, ami 18,8 százalékra rúgott májusban. A jelentős eltérés továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza. Az intézményi statisztikák alapján nemzetgazdasági szinten 86,8 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma éves összevetésben. Eközben 46,6 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, vagyis az elsődleges munkaerőpiac még jelentősebb növekedés ment végbe, azaz egyre feszesebb a munkaerőpiac.
Az idei erős bérnyomás még mindig nem jelent meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel várható az év hátralévő részében, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez a költségsokk az árakba. Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ 2018 elején kapjuk csak meg - véli Virovácz.
Idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a várt 2.3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedést jelent - állapította meg Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője.
Jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - fogalmazott a szakértő.