A rendelettervezet az önkormányzat költségvetési bevételét 256,3 milliárd forintban, kiadásait 381,5 forintban állapítja meg. Az így keletkező 125,1 milliárdos hiányt az előző év költségvetési 17,7 milliárdos maradványának igénybevételével, 56,5 milliárdos hitelfelvételből, valamint a lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 50,8 milliárd forint - finanszíroznák - írja az MTI.
A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett előterjesztésben kiemelték, hogy 2017. évi költségvetést több, a korábbi években nem megszokott tényező is jelentősen befolyásolta.
Elfogyott a működési többlet
A működés területén a közösségi közlekedésben következett be alapvető változás: a helyközi közösségi közlekedés állami finanszírozását rendező megállapodás ez évtől kezdve 12,5 milliárd forint kiadás- és bevétel csökkenést jelent. Így a közlekedés finanszírozása 2017-től a helyi közösségi közlekedésre korlátozódik, amelyhez idén a tavalyihoz képest 3 milliárddal kevesebb, összesen 15 milliárd forintos támogatást biztosít a központi költségvetés. Ezt ellensúlyozza, hogy 2017-től a forrásmegosztási törvény 1,5 százalékkal magasabban, 54 százalékban rögzíti a megosztandó bevételekből a fővárost megillető bevételi hányadot.
Meghatározó változás továbbá a köznevelési ágazat jelentős részének állami kézbe vétele. Ennek következménye, hogy önkormányzati feladatként már csak az óvodafenntartás, -működtetés és a gyermekétkeztetés szerepel. A köznevelési működtetés állami kézbe kerülésével egyidejűleg az állam a fővárosi önkormányzatnak nem juttat kétmilliárd forintos általános működtetési támogatást - írták.
Nincs támogatás
Rámutattak arra is, hogy jelentős bevételkiesést jelent, hogy az egy- és kétszámjegyű országos főközlekedési utak karbantartására korábban kapott félmilliárd forintos támogatás megszűnik az idei évtől. A 2017. évi költségvetési törvényben bevezetett szolidaritási hozzájárulást viszont a fővárosi önkormányzatnak, számos más önkormányzattól eltérően, nem kell fizetnie.
Mint írták, a 2017. évi költségvetést tovább terhelte a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése. Ez a szociálpolitikai ágazatban több száz millió forintos többletköltséget jelentette, a teljes intézményhálózatot tekintve több mint egymilliárd forintot kellett biztosítani erre. A munkaadókat terhelő járulék 27-ről 22 százalékra csökkentése félmilliárd forinttal csökkenthette volna ezt a többletkiadást, de az összeget a közalkalmazotti körben felmerülő bérfeszültségek enyhítése érdekében az intézményeknél hagyta az önkormányzat.
Nő az adóbevétel
A működés területén képződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2017-ben sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól. Egyedül a tervbe vehető iparűzési adóbevétel nőtt számottevően. A működési többletek eltűnése több okra vezethető vissza: a településüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati társaságoknak a lakossági rezsicsökkentés semlegesítésére nincs fedezetük. A társaságok többsége évről évre növekvő önkormányzati támogatást kér, és ez 2017-re azt eredményezi, hogy a nagy osztalékfizető társaságok közül lényegében mintegy egymilliárd forint osztalék várható. Új elem a hulladékgazdálkodás finanszírozásának állami kézbe vétele, ami szintén többmilliárdos többletterhet jelent a főváros költségvetésében.
A fejlesztések esetében szintén forráshiány megszüntetésével kell megküzdeni, ami ismét egy hosszabb folyamat következménye. Sajnálatos jelenség, hogy a megkezdett beruházások közbeszerzési, és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőben, illetve esetenként jelentősen többe kerülnek, mint az eredetileg tervezett források összege. Ez a jelenség a költségvetést jelentősen megterheli.
Viszi a pénzt a 3-as metró is
A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a megkötött hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel - olvasható az előterjesztésben.
Rámutattak arra is, hogy a legjelentősebb feladat a 3-as metróvonal felújítása. A kormány elvárásainak megfelelve a metrókocsikat felújítják, aminek finanszírozását a főváros javarészt egy 60 milliárdos kereskedelmi banki hitelből biztosítja. Ebből idén 35,4 milliárd forintot tervez lehívni az önkormányzat. Az infrastruktúra felújítását 137,5 milliárd forint értékben az állam finanszírozza - olvasható a tervezetben.