A legnagyobb adósok listájának élén bérelt helye van a Honvédkórháznak 2,9 milliárd forinttal, ez 142 milliós havi növekedés eredménye. Szorosan a nyomában, 2,3 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórházat találjuk, ahol 219 millió forinttal sikerült duzzasztani februárról márciusra a kifizetetlen számlák értékét. Csaknem kétmilliárd forintnyi adósságot görget maga előtt a Békés megyei Pándy Kálmán kórház, itt a növekedés 184 millió forint volt az előző hónaphoz képest.

Egymilliárd forint fölötti adósságot halmozott fel egyenként további 10 nagy megyei kórház is, s csaknem eléri az egymilliárdot a budapesti Szent János kórház tartozása is, itt az utolsó havi adósságnövekedés 277 millió forint volt.

A növekedés dinamikája alátámasztja az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkárának korábbi megállapítását. Rásky László az OSZ tagvállalatainak beszámolói alapján a fizetési fegyelem romlásáról beszélt lapunknak, s április végére 50 milliárdos tartozásállományt prognosztizált. A főtitkár korábban elmondta, ez az összeg már komoly feszültséget jelent a cégek likviditásában, s sokkal hamarabb vezet kritikus szituációhoz, mint az a 7-8 hónap, amit az egészségügyi államtitkár egy februári konferencián jósolt.

Éleződik a helyzet

Különösen a magyar kis- és középvállakozói (kkv) beszállítók kerülnek nehéz helyzetbe újra a kórházak nemfizetése miatt. Az Orgware kft. vezetőségének például 45 milliós, egészségügyi intézmények felé fennálló kintlévőséget kell menedzselnie. A kifizetetlen számlák, jelentős része 180, illetve 240 napnál régebben lejárt, néhány kórház több mint egy éve nem fizeti ki a tartozását - tudtuk meg Králik György ügyvezetőtől. (A tavaly nyári adósságkonszolidációnál a 2015. március végéig lejárt számlákat vették figyelembe, márciustól viszont újra halmozódni kezdett a kórházi tartozásállomány).

Az Orgware kft. magyar szoftverfejlesztő vállalkozás, 1989 óta van a piacon, azóta szállít az egészségügynek is. Háromszázmillió forintos éves árbevétele a befektetett emberi munka költsége, egy ilyen vállalkozás pedig nem engedheti meg magának, hogy ne fizesse időben az alkalmazottakat. Ennek fényében a 45 milliós kintlévőség egyre nagyobb gondot okoz a menedzsmentnek. Szerencsére az árbevételnek csak 70 százaléka származik a közszférából, ennek háromnegyede az egészségügyi intézményekből, így az egyéb területeken realizált nyereség, és a 27 év alatt felhalmozódott tartalék még biztosítja a túlélés fedezetét, a 30 fős gárda fizetését, azok járulékait, a szakmai továbbképzést és a vállalkozás cash flowját - mondja Králik. Ha azonban hitel felvételére kényszerülnek a kintlévőség finanszírozására, annak költségeit mindenképpen érvényesíteni kellene az árakban is - jegyzi meg.

Az ügyvezető szerint a számlák kiegyenlítése az utóbbi 8-10 évben vált egyre problémásabbá, az államosítással pedig tovább romlott a helyzet. Azóta a gazdasági igazgatókkal még nehezebb érdemben tárgyalni, hiszen azonnal "fölfelé" mutogatnak, mondván, a fenntartó nem biztosít elég fedezetet a költségekre.

Lassan egy éve megint nem fizetnek

Van olyan megyei kórház, ahonnét a tavaly júliusban lejárt számlák ellenértéke nem folyt még be - erősítette meg lapunknak Knall Gyula, a kórházaknak 26 éve szállító Medtech Kft. ügyvezetője. Szerinte lassan elérünk oda, ahol a 2015-ös adósságrendezés előtt álltunk, amikor cégének 350 milliós éves árbevételéből 100 millió forintot meghaladó, lejárt követelése volt a kórházak felé.

A csak kórházi termékeket szállító Medtech a nemfizetés menedzselésére 3 megoldás között választhat: vagy az általa képviselt külföldi multi nyújt fizetési haladékot, Széchenyi hitelt vesz fel, vagy faktoráltatja a kintlévőségeit. Utóbbi két megoldás 5, illetve 10 százalékot visz el az árrésből - hangsúlyozza az ügyvezető, aki érthetetlennek találja, hogy olyan tőkeerős multinacionális hátterű beszállítókkal kell versenyeznie az "állam által támogatott" magyar vállalkozásként, akik eleve kisebb kamattal jutnak forráshoz, s akiknek a hosszabb távú finanszírozás is kisebb problémát jelent.

Nem kell izgulni! Egyszer úgyis fizetnek

Név nélkül nyilatkozó, orvosi műszer-kereskedelemben érdekelt források megerősítették, elterjedtek a 2-300 napos késedelmek. Azt is elmondták, milyen elutasítással találkoznak, amikor csak felvetik a szerződésbe foglalt késedelmi kamat, illetve a számlánkénti 40 eurós behajtási költségátalány megtérítésének kérdését. A tavalyi adósságrendezés előtt eleve aláíratták a beszállítókkal, hogy lemondnak erről a jogszabály által biztosított díjról.

Ugyanakkor a szállítási szerződések beszállítókra vonatkozó részének betartása nem lehet kérdéses, több száz milliós készletet kell fenntartaniuk a 24-48 órás szállítási határidők tartásához. Ilyen fizetési fegyelem mellett ez csak úgy lehetséges, ha az egyéb területekről származó árbevétellel vagy hitellel finanszírozzák a szállításokat, a cég működését. Ugyanakkor a hitelkamatot sem tudják érvényesíteni az árakban.

Általános vélekedés, hogy az elmúlt 5-8 évben folyamatos a fizetési morál romlása, az utóbbi időben pedig már kommunikálni sem lehet az intézményvezetőkkel, elérhetetlenné váltak, kerülik a megbeszélést. Előfordul, hogy a kórházi menedzsment bagatellizálja a nemfizetés jelentőségét, mondván minek izgulnak a beszállítók, egyszer úgyis kifizetik az adósságot. Máskor arra hivatkoznak, hogy az uniós forrásból végrehajtott beruházások, felújítások üzemeltetésére nincs meg a fedezet, plusz finanszírozás híján a meglévő keretet kell felhasználni, így viszont nem marad pénz a beszállítók számláira.

Lennének ötletek

A kritikus helyzet elkerülése érdekében az Orvostechnikai Szövetség több javaslatot is megfogalmazott a döntéshozóknak. Ilyen például, hogy a költségvetés az egészségbiztosítási alap időarányos maradványából, valamint más forrásokból időszakosan - negyedévente vagy félévente -, év közben is nyújtson forrást az intézmények adósságának részkonszolidációjára.

Azt is szorgalmazzák, hogy a részleges adósságrendezések során olyan központi elvek érvényesüljenek, amelyek nem az intézmények által felhalmozott adósságokat, hanem a beszállítók követeléseinek jellemzőit illetve szerkezetét veszik alapul. Az adósságrendezésnél a fizetési határidőtől eltelt idő hossza, így az átlagos fizetési határidő csökkentése legyen a mérvadó a számlák kiegyenlítésénél, vagy határozzanak meg egy limitösszeget, s addig minden beszállító kapja meg követeléseit, az a felettieket pedig a rendelkezésre álló maradékból, a követeléseik arányában kapják meg a beszállítók.

Mielőbbi megoldást sürgetnek, mivel az OSZ szerint ma már az egészségügy finanszírozásában a beszállítók olyan szinten vesznek részt, ami a betegellátást veszélyeztetheti.