Eszerint az első három hónapban a vállalati hitelezésben folytatódott a bővülés, a hitelállomány éves szinten 4 százalékkal nőtt tranzakciós alapon.

A szűken értelmezett kkv-szektor hitelezése 8,1 százalékkal továbbra is az MNB által kívánatosnak tartott 5-10 százalékos növekedési sávon belül bővült, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektoré 12,8 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Kapcsolódó

A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya éves szinten 260 milliárd forinttal emelkedett, ebből az első negyedévi növekmény 108 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt egy évben a növekedési hitelprogram (nhp) keretében folyósított hitelek mellett a piaci alapú forinthitelek is jelentősen bővültek. Az nhp harmadik szakaszában kötött hitelek az első negyedévben 132 milliárd forintot tettek ki, ezzel az új vállalati hitelkibocsátás 18 százaléka lett a program keretein belül folyósítva. A harmadik szakasz március végén 98 százalékos kihasználtsággal ért véget, azonban a bankok által a piaci hitelprogram (php) keretében a kkv-hitelállomány növelésére tett vállalások továbbra is támogatják a vállalati hitelezést.

A bankok várakozásai szerint a vállalati hitelkereslet bővülése folytatódik a hosszú és a rövid lejáratú hitelek piacán egyaránt. Az első negyedévben a bankok enyhítettek a kis- és mikrovállalatok a hitelfeltételein, noha az elsősorban e szegmens által keresett kisösszegű forinthitelek átlagos felára emelkedett, ezt azonban összetételhatás is eredményezhette. A bankok az árjellegű feltételek további enyhítését tervezik, ugyanakkor a nem árjellegű feltételek széles körű enyhítése nem várható a következő fél évben a likviditásbőség, a piaci versenyhelyzet fokozódása és a javuló gazdasági kilátások ellenére sem - derül ki a friss elemzésből.

A háztartási szektor hiteldinamikája az első negyedévben pozitívba fordult, éves összevetésben 1,2 százalékkal emelkedett. A hiteltranzakciók éves értéke 67 milliárd forintot tett ki, melyhez az első negyedév 4 milliárd forinttal járult hozzá. Az új szerződéskötések volumene éves átlagban mintegy 50 százalékkal nőtt, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 44 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben.

A banki válaszok alapján sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hitelfeltételek nem változtak érdemben a negyedévben, és a lakáshitelek esetében a következő fél évben sem várható változtatás. A felmérés időpontjában a bankok számára még nem voltak ismertek a minősített fogyasztóbarát lakáshitel végső jellemzői, amelynek bejelentése a hitelezési feltételek enyhítésének irányába hathat - véli az MNB.

A bankok továbbra is a hitelkereslet élénkülését érzékelték mindkét termékkörben. A kereslet emelkedését a csok továbbra is támogatja, az első negyedévben e konstrukcióhoz volt köthető az új kibocsátású lakáshitelek 16 százaléka. Az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltsége és kamatfelára is csökkent a vizsgált időszakban, ugyanakkor még mindig jelentősen magasabb a régiós átlagnál - derül ki az MNB elemzéséből.

A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző Pénzügyi Kondíciós Index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitásán keresztül továbbra is közel semleges hatást gyakorolt a reálgazdaság éves bővülésére.