Harmadik ciklusának első három évében 77, semmilyen módon nem nyilvános határozatot hozott az Orbán-kormány - derült ki a Vasárnapi Hírek közérdekű adatigénylése nyomán. Az Orbán-kabinet többet titkosít, mint az általa sokat szidott baloldali kormányok 2006 és 2010 között. Igaz, a rendszerváltást követő 15 év kormányaihoz képest tevékenysége még mindig szinte nyitott könyv.

Ezek a mindig hármassal kezdődő sorszámozásuk miatt egyszerűen csak háromezreseknek nevezett kormányhatározatok. E szigorúan titkos határozatoknak nemhogy a részletei, de még a témája sem tudható, egyedül a darabszámuk ismerhető meg. Az ilyen minősített kormányhatározatok jellemzője, hogy semmilyen módon nem nyilvánosak, és amíg a titkosításuk le nem jár - amely akár több évtized is lehet.

Kapcsolódó

A harmadik Orbán-kormány 2014. júniusi megalakulása után eltelt másfél évben - 2016 végéig - 36, az azóta eltelt újabb másfél évben - idén június 25-ig - pedig már 41 titkos kormányhatározat született. Ezzel, a havi, átlagosan két háromezres határozatot jelentő tempóval a ciklus végére a titkos kormánydöntések száma elérheti a százat, ami csaknem 40 százalékkal több, több, mint a 2010-2014 közötti hasonló döntések száma, és majdnem a duplája a baloldali kormányok 2006-2010 közötti határozatai számának - számolta ki a lap.

Előző ciklusában az Orbán-kabinet összesen 72 titkos kormányhatározatot hozott: a 2010-es hivatali félévben még csak egyet, a következő teljes évben 13-at, 2012-ben 18-at, az utolsó másfél évben pedig már összesen 40-et. A 2006- 2010 közötti ciklusban összesen 51 titkos döntést hoztak az egymást váltó baloldali kabinetek.

A gyakran évtizedekre titkosított döntések "idő előtti" feloldására a legritkább esetekben kerül sor - ezt általában nem is maga a döntést hozó kabinet, hanem valamelyik, őt követő kormány rendeli el. Az első Orbán-kormány 380 titkos döntéséből eddig mindössze egy vált nyilvánossá: a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló, 2001-ben hozott intézkedés.

(Képünk illusztráció.)