Áprilisban is folytatódott a keresetek dinamikus bővülése, hiszen a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal, a bruttó rendszeres keresetek pedig 5,8 százalékkal nőttek egy év alatt. A vállalkozások esetében 5,1, az államigazgatásban pedig 9,9 százalék volt a bérnövekedés - kommentálta a friss számokat Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
Köszönhetően annak, hogy idén egy százalékponttal csökkent a személyi jövedelemadó, illetve emelkedett a családi adókedvezmény mértéke is, a nettó bérek 8 százalékkal emelkedtek áprilisban. Mivel az inflációs ráta csupán 0,2 százalék volt áprilisban, a nettó reálbérek növekedési üteme elérte a 7,8 százalékot. Így az év első négy hónapjában a bruttó bér 6, a nettó pedig 7,7 százalékkal emelkedett. Az elemző szerint 2016 egészében 6 százalék körül nőhetnek a bruttó bérek, így idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP-növekedés fő motorja. A GDP növekedési üteme elérheti a 2 százalékot, míg az inflációs ráta 0,6 százalék lehet 2016-ban.
A várakozásoknál gyorsabban nőttek a bruttó bérek áprilisban. Szintén kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,9 százalék volt, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 4,1 százalékos növekedése okozott - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
A prognoszta idén 5,4 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,7 százalékos infláció mellett 6,3 százalékos nettó reálbér növekedésre számít. Így 2013 óta 2016 végéig kumuláltan csaknem 18 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
A bérnövekedés üteme azonban ennél akár jóval nagyobb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások - egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék közeli mértékben is emelkedhetnek - véli Suppan. Úgy látja, hogy az első négyhavi bér-, valamint létszámstatisztikái megerősítik, hogy az első negyedéves gyenge GDP-adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták.