Hosszú huzavona után, 2021. július 1-jén hatályba lépett az egyszer használatos, valamint egyes műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló, az európai normákhoz igazodó kormányrendelet. A jogszabályi változás azonban számos átalakulást eredményezett a műanyagiparban, amely 2015 óta nem tapasztalt áremelkedést okozott – állítja ágazati elemzésében Bujdosó Tünde, az Euler Hermes szakértője. Ez azonban nem csak a koronavírus okozta globális lezárásoknak és az ellátási láncok megszakadásának köszönhető, hanem a folyamatosan dráguló - ellenben - természetbarátabb alapanyagoknak is.

A környezettudatosabb flakonok, fóliák és palackok, de a joghurtos dobozok jelentős része már polietilénből vagy polipropilénből készül, melyek árfolyamára az olajár, az euró/forint, valamint az emelkedő fuvardíjak is kedvezőtlenül hatnak. Ezt tetézi, hogy a távol-keleti gyártóktól lassabban érkeznek a termékek, miközben a tengeri szállítási költségek a tavalyi közel duplájára emelkedtek és a jelenlegi árszintek tartósnak ígérkeznek - jegyzi meg Bujdosó.

Kapcsolódó

Általános piaci vélekedés az élelmiszeripari termékek gyártói körében, hogy a prémium termékeknél a haszon jelentős részét elviszi a csomagolóanyag miatti költségnövekedés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alacsony haszonnal értékesített termékek esetében a gyártás veszteségesbe fordulhat. A keletkezett többletköltségek egy része tovább hárítható, de mind a hazai mind a külföldi feldolgozók számára egy állandó kérdés, hogy az ő vevőik milyen határig képesek elviselni a rájuk hárított alapanyagár-emelés terheit. 

Bujdosó emlékeztet: a műanyaghulladékok újrahasznosítása terén Magyarország sajnos a sereghajtók között van az Európai Unió tagországai között; míg nálunk az arány 25-26 százalék, addig az uniós átlag 44 százalék, több országban pedig meghaladja az 50 százalékot.

Az uniós döntéshozók elkötelezettek a szigorítások folytatását illetően: 2025-ig az összes feldolgozott műanyag felét, míg 2030-ig 55 százalékát kell majd anyagában újrahasznosítani. Ezen belül 2029-re a forgalomba hozott italos palackok legalább 90 százalékát kell elkülönítetten gyűjteni, továbbá az is előírás lesz, hogy ezen termékek szekunderanyag-tartalma elérje a 30 százalékot. További probléma, hogy a képződő műanyaghulladék több, mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el (vagyis föld alá temetik), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a nem környezetbarát megoldást. Jól mutatja a szemléletváltozást, hogy 11 tagországban a hulladéklerakók aránya 10 százalék alatt van, és az EU által megcélzott arány is körülbelül ezen érték körül mozog.