Fülöp Attila a Kaposvári Civil Parlament - a civil szervezeteknek az állam és a társadalom közötti közvetítő szerepe erősítésére idén nyáron alakult testület - ülését megelőzően elmondta: az Országgyűlés várhatóan még az idén elfogadja azt a javaslatot, amelynek köszönhetően 2017-től az ügyészségtől a bírósághoz kerül a civil szervezetek törvényességi felügyelete, megszűnik a sokszori hiánypótlás és jogszabályban rögzítik a bejelentéshez szükséges okiratokat. A tervezett változások között szerepel az is, hogy ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a rá irányadó határidőt elmulasztja és további 30 napon belül sem történik bírósági intézkedés, automatikusan megtörténik a szervezet bejegyzése.

A Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatainál azok a magyarországi civil szervezetek, amelyek határon túli társpályázóval közösen pályáznak, a jövőben önállóan is nyújthatnak be támogatási igényt. A bejegyzést és a módosítást érintő változtatásoktól azt várják, hogy az eljárások rövidebb ideig tartanak, kevesebb adminisztrációval járnak és olcsóbbak lesznek a civilek számára.

Magyarországon mintegy 60 ezer egyesület, alapítvány van, ezeknek mintegy fele működik, kétharmad részük a kultúra, a szabadidő, a sport, vagy szociális, egészségügyi területen vállal feladatokat. A civil szervezetek állami és magántámogatása nőtt az elmúlt években. Az utolsó lezárt évben, 2014-ben az államtól, a magántámogatóktól érkező, továbbá a saját bevételük összesen 559 milliárd forintot tett ki. Amíg az állami támogatás 2010-ben 144 milliárd, addig 2014-ben már 175 milliárd volt 196 milliárd forintos magántámogatás mellett.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy a civileknek fontos szerepük van a kulturális alapellátás, a kulturális alapú közösségfejlesztés céljainak megvalósításában. Somogy megyében erőteljes a civilek aktivitása, a kulturális államtitkárságnak számos programja van, köztük a kulturális közfoglalkoztatotti kezdeményezés, amelyben számít a közreműködésükre.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége országgyűlési képviselője, a Kaposvári Civil Parlament alapítója azt közölte, hogy már a reformkorban is erőforrásként tekintettek az akkor egyletekbe tömörült civilekre. Széchenyi Istvánt idézve hangsúlyozta, egy magányos ember semmi, csak egyesületeknek van hosszú élete és igazi súlya. Magyarország a 20. században évtizedeken át nélkülözte azt a megtartó erőt, biztonságot, szolidaritást, amit a civilek jelentenek, a mostani kormány azonban úgy tekint rájuk, ahogy egykor Széchenyi István. Gelencsér Attila szavai szerint a civilek garantálják a demokráciát, a szabadságot, értékeket teremtenek és őriznek.