Általában az Európai Bíróság 12-14 hónapon belül döntést szokott hozni a beterjesztett ügyekben. Magyarország és Szlovákia - két külön - eljárást indított az ellen a terv ellen, hogy az Európai Unióba érkezett 1,5-2 millió migráns ügyében 120 ezer ember menekültügyi eljárást szétosztják a tagállamok között. Pozsony és Budapest retorikájában kötelező betelepítésként hivatkozott a tervre, miközben a cél az volt, hogy Olaszország és Görögország intézményrendszerén csökkentsék a bürökratikus nyomást. Bármelyik tagállam dönthetett volna a kérelmező kiutasítása mellett vagy befogadása mellett.
A magyar és a szlovák kereset 2015 decemberében érkezett meg az Európai Bírósághoz, a luxembourgi testület viszont az elmúlt több mint egy évben nem tudta napirendre tűzni az eljárást. Miközben a két tagállam azt várta, hogy már tavaly decemberre ítélet születhet, a Magyar Idők információja szerint a tárgyalást 2017 első negyedévében tarthatják meg. A gyakorlat szerint három hónapon belül születhet ítélet az Európai Tanács elosztásról szóló határozata ügyében, de az is megeshet, hogy a döntésre húsz hónapot kell várni.
Bár a magyar és a szlovák kormány hasonló szempontok szerint támadja a kvótát - nevezetesen, hogy a nemzeti önrendelkezési jogot sértené a rendszer -, azt mégis két külön ügyszámon folytatják. A lap szerint a bíróság most egyesítheti a két eljárást.
Felperesi oldalon Lengyelország beavatkozóként jelent meg a perben. Az alperesi oldalon Olaszország és Görögország szerepel, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Svédország pedig az ő oldalukon jeent meg beavatkozóként.