Bár szinte mindegyik nagyobb élelmiszerüzletben találkozhatunk görög olajbogyóval, fetával, naranccsal, Görögország - ahogyan arról a nemzetgazdasági miniszter is beszélt - szabad szemmel alig észrevehető szereplője a magyar külkereskedelmi forgalomnak. Az elmúlt évben a teljes magyar import nem egészen egytized százaléka érkezett onnan, a kivitelben pedig 0,4 százalék alatti súllyal részesedett.
Ezt a szerény, de növekvő kétoldalú áruforgalmat erős magyar exporttöbblet jellemzi: tavaly 305,7 millió eurós kivitellel szemben 73,7 milliós behozatal állt úgy, hogy mindkét irányban közel 5 százalékos növekedés történt.
Az importban jelentős, de az utóbbi években csökkenő részesedéssel bírtak az élelmiszerek - a behozatal értékének negyedét teszik ki -, ezen belül tavaly főként a behozott zöldségek és gyümölcsök súlya esett vissza. A feldolgozott termékek adják a behozatal több mint felét, ezen belül a színesfémeknek és vegyi áruknak van nagyobb súlya, bár utóbbi körben a magyar gyógyszerkivitel csökkenő tendenciát mutat.
Az élelmiszerek a magyar kivitelben is fontosak, 2014-ben az export ötödét adták, de hasonló súllyal bírtak a vegyi áruk is. A magyar ipar szerkezetének ismeretében nem túl meglepő, hogy a legmeghatározóbbnak a gépek és szállítóeszközök kivitele számít (38 százalékos súllyal), ám ezen belül a közúti járművek aránya kisebb, a híradás-technikai és elektromos készülékeké nagyobb.
Ami a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmát illeti, Görögország súlya alig valamivel több, mint 0,3 százalék. Itt az import tavaly több mint 70 százalékkal 60,6 millió euróra ugrott meg, míg az export csak bő 2 százalékkal nőtt 50 millió dollár közelébe, így az egyenleg deficitessé vált.