A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a Brexit hatásairól összeállított hétvégi tanulmányukban kimutatták, hogy Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia nagy-britanniai exportja a teljes kivitel 4,6-7,6 százaléka között mozog. A 4,6 százalékos arány Magyarországra, a 7,6 százalékos arány Lengyelországra vonatkozik. A brit piacra irányuló exportnak a hazai össztermékhez (GDP) mért aránya Magyarország esetében megközelíti a 4 százalékot, Csehországban 5 százalék körüli.

Mind a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságnak kereskedelmi többlete van Nagy-Britanniával szemben: Csehországban és Magyarországon ez eléri a GDP-érték 2,5, illetve 1,9 százalékát, Lengyelországban 1,6 százalék, Romániában 0,5 százalék - áll a Morgan Stanley elemzésében.

Kapcsolódó

Az eurózónán keresztül jönne a sokk

Az elemzők szerint azonban Brexit esetén a nagyobb gazdasági sokk mégis inkább az euróövezeten keresztül hatna a térségre. A Morgan Stanley modellszámításai alapján, ha a csütörtöki népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest, és ez gyengítené a közép- és kelet-európai EU-térség exportjának euróövezeti keresletét is.

A cég elemzőinek becslése szerint ennek átszűrődő hatásai 2017 végéig halmozottan számítva átlagosan 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, de a kedvezőtlenebb, nagy piaci stresszel számoló forgatókönyv 1,9 százalékpontos növekedési elmaradással számol az alapeseti prognózisokhoz képest.

A közvetett kockázat nagyobb

Más nagy londoni elemzők is azon a véleményen vannak, hogy a közép- és kelet-európai EU-térségre nem a Brexit közvetlen kereskedelmi következményei jelentenék a fő kockázatot. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) tanulmánya szerint a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra ez komoly hatást gyakoroljon.

A cég londoni elemzői alapesetként a brit import 10 százalékos zuhanását modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásaként a hazai össztermék 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a közép-európai EU-gazdaságok áru- és szolgáltatásexportja.