Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetése óta eltelt bő 2 évben több mint 3200 terrajoule (TJ) hitelesített energiamegtakarítás keletkezett. Ez nem tűnik kevésnek, de nem árt tudni, hogy a megtakarítási kötelezettség évről évre – és nem lineáris pályán – növekszik. Az EKR kötelezettségek idén kezdenek el igazán emelkedni, ezévben már 1790 TJ-t, 2024-tól pedig már 3000 TJ-t kell teljesíteni egyetlen év alatt, ami a mögöttünk álló két év összesített kötelezettségének négyszeresét teszi ki.

E két év teljesítménye a 2030-as EKR energiamegtakarítási célnak mindössze 6 százaléka.

Az EKR első éveinek legnépszerűbb hatékonyság-növelő intézkedései

  • a világításkorszerűsítés,
  • a kereskedelmi egységek hűtőberendezéseinek cseréje,
  • az ipari gőzrendszerek felújítása,
  • a gépjárművek energiahatékonyabbra történő cseréje és
  • a gépjármű flották rendszeres guminyomás ellenőrzése voltak.

Ez azonban az EKR sztenderd intézkedési jegyzékének tavalyi módosításával alaposan megváltozhat. 

Az EKR sztenderd intézkedési jegyzék lényege, hogy megkönnyítse a végfelhasználók számára az energiahatékonyság-javító intézkedésekkel elért megtakarítás mértékének kiszámítását és egy hiteles, egységesített számítási módszertant fektessen le a végsőenergia-megtakarítás pontos kimutatására. A katalógus végig vezeti a felhasználót a teljes dokumentációs folyamaton, amely magába foglalja az intézkedés leírását, a kiindulási- és az intézkedést követő állapot rögzítésének módját és ezeknek műszaki tartalmát, az éves megtakarítás számítási metodikáját és az ehhez szükséges alapvető információkat.

A tavaly frissített jegyzék már az irodaépületek és az oktatási épületekben végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekre is alkalmazható,

ha azok központi fűtési rendszerek gázkazánjainak korszerűsítésére, távhőellátó hálózathoz való csatlakozásra, gázkazán és központi fűtési rendszer komplex korszerűsítésére, illetve gázkazánok hőszivattyúra történő lecserélésre irányulnak.

Emellett a frissített katalógus 14 új intézkedéssel egészült ki, melyek esetén egyszerűbbé válik a fogyasztáscsökkenés kiszámítása. Az intézkedések többsége kifejezetten az irodaépületek, illetve a hozzájuk tartozó infrastruktúra (például vállalati gépkocsi-flotta) energiamegtakarításának növelésére irányul, amik lehetővé teszik, hogy a nem termelő, főleg irodai tevékenységet folytató vállalatok is kiaknázzák az EKR-ben rejlő lehetőségeket. 

Ilyen intézkedés a

  • Split klíma cseréje;
  • Légkezelő rendszerek ventilátor cseréje, üzemeltetési paraméterek optimalizálása;
  • Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő cseréje;
  • Sűrített levegő- kompresszor cseréje;
  • Villamosenergia-vételezés energiahatékonyságának növelése transzformátor- cserével;
  • Végponti fázisjavítás;
  • Energiamegtakarítás M2, M3, haszongépjármű N2, N3 kategóriájú gépjármű energiatakarékosabbra cseréjével;
  • Energiamegtakarítás távmunka vagy bedolgozói munkaviszony ösztönzésével.

Mindezek eredményeként a jövőbeli EKR célértékek eléréséhez az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet játszanak majd az épületszerkezeti korszerűsítések, a fűtési rendszerek felújítása, a hőszivattyúk telepítése, a napkollektoros rendszerek telepítése, például használati melegvíz ellátásra, valamint a gépjárműcsere programok. Ebben pedig olyan társaságok is részt vehetnek, amelyek nem az energia számlájukkal tűnnek ki a céges mezőnyből, üzemeltetési költségeikben mégis komoly tételt képviselnek a rezsiszámlák. 

Az EKR kedvezményezettjei a vállalati, illetve lakossági végfogyasztók, a trendek azonban azt mutatják, hogy jellemzően a nagyvállalati szereplők veszik igénybe az EKR kedvezményezettjei számára adódó finanszírozási lehetőségeket. A frissített intézkedési jegyzék eredményeképpen az irodaházakat üzemeltető, illetve tevékenységüket zömében irodaházakban végző vállalatok is a kedvezményezettek körébe sorolandók.

Az energiahatékonysági projektek energetikai audittal zárulnak, így a megtakarítás mértékét és a szükséges költség-haszon elemzést érdemes előre elvégezni a beruházással kapcsolatosan. Ehhez célszerű energetikai tanácsadót is bevonni, mert a beruházás csak megfelelő volumen fölött képes vállalati szinten is könnyen értelmezhető eredményt elérni, és a projektről azt is bizonyítani kell, hogy ezáltal többletmegtakarítás jött létre ahhoz képest is, amire amúgy is nemzeti- és az európai uniós jogszabályok kötelezték volna a társaságot.

Sokan nem is gondolnak rá, de jól irányzott szemléletformáló akciók ugyanúgy hatással vannak a végsőenergia-felhasználásra és valós, kimutatható energiamegtakarítás érhető el velük. Ilyen pl. a kerékpáros munkába járás és tömegközlekedési módok motiválása, valamint a távmunka és videokonferenciák ösztönzése. Meghatározott módszertan alapján, hitelesen kimutatható az ezekkel elérhető fogyasztás csökkenés, így ezeket is érdemes az EKR rendszerben elszámolni, amivel extra bevételre lehet szert tenni, relatíve kismértékű befektetéssel. Az ilyen típusú energiahatékonysági beruházások egyaránt segítik a vállalatokat a pénzügyi céljaik elérésében, illetve a brandépítésben: ezen projektek jól kommunikálhatók a cégen belül, növelik a munkavállalók lojalitását, és vonzóvá teszik a cégeket a potenciális belépők szemében is. 

Az energiahatékonysági projektek többletmegtakarításának megállapítását egy úgynevezett energetikai audit során véglegesíti az erre szakosított auditor. Az auditor előbb rögzíti a kiinduló helyzetet, a vállalat műszaki állapotát, a szokásokat és általában a céges kultúrát, aszerint, hogy a kitűzött projekt eredménye szempontjából mely tényezők relevánsak. Ezt követi az energiahatékonyság javulását elősegítő intézkedés részletes bemutatása, valamint annak számszerűsítése, hogy attól – az egyébként is elvárt (lásd keretes írásunkat) lépésekhez képest – milyen többlet energiamegtakarítás várható. 

A pontos és az EKR követelményeinek megfelelő célok és célértékek meghatározása néha egészen meglepő és impresszív eredményeket hoz, ezek elmaradása viszont a támogatás megvonását vonhatja maga után, ezért a precíz kidolgozás valamennyi EKR projekt fontos induló lépése.

(Szécsi Katalin, a KPMG energetikai tanácsadó menedzsere)