A magyar élelmiszerekről vallottak a magyar vásárlók: 82 százalékuk - azaz tízből nyolcan - azt mondták, odafigyelnek arra, hogy magyar termékeket vásároljanak - ez derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent reprezentatív kutatásból, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) készített még 2015 őszén.
A válaszadók több mint fele - 56 százaléka - állítása szerint minden vásárlásnál megnézi, honnan származik az adott termék, 26 százalékos volt azoknak az aránya, akik ezt csak bizonyos termékeknél tartották fontosnak. A vásárlók 18 százaléka pedig azt mondta, nem számít, hogy az élelmiszer honnan érkezett a boltba.
Hús vs. édesség
A magyar eredet leginkább a húsféléknél és a feldolgozott húsoknál fontos, valamint a tojásnál. A gabonalapú termékeknél - például kenyerek esetében -, a konzerveknél és az édességeknél ezt kevésbé tartották fontosnak a kutatásban részt vevők, ahogy a szeszes italoknál sem döntő ez a szempont.
Húsfélék (például feldolgozatlan sertés-, baromfi- v agy marhahús) | 4,64 |
Tojás | 4,63 |
Feldolgozott húsfélék (például virsli, kolbász, párizsi, szalonna) | 4,49 |
Tej és tejtermékek | 4,38 |
Gyümölcsök, zöldségek | 4,31 |
Gabonaalapú termékek (például kenyerek, tésztafélék, gabonapelyhek) | 3,99 |
Konzervek, savanyúságok, befőttek | 3,7 |
Szeszes italok, sörök, borok | 2,98 |
Édességek (például csokoládék) | 2,95 |
Forrás: Élelmiszervizsgálati Közlemények |
A felmérésből kiderül az is, hogy a vásárlók miért választják a magyar termékeket. A gabonaalapú és húsipari termékeknél a legtöbben azt mondták, hogy a vásárlásukkal támogatják a magyar munkahelyeket. A második legnagyobb táborba tartozók egyszerűen finomabbnak és jobb minőségűnek mondták a magyar termékeket, a következő csoport a környezetvédelmi szempontokat hozta fel a magyar termékek mellett. A kutatás szerint a magyar termékeket vásárlók a termék árát az utolsó szempontként említették. Tehát a felmérés szerint sokadrangú választáskor, hogy a magyar élelmiszerek kedvezőbb árúak lennének.
Feldolgozott húsfélék (például feldolgozott húsfélék (például virsli, kolbász, párizsi, szalonna) | Gabonalapú termékek (például kenyerek, tésztafélék, gabonapelyhek) | ||
A munkahelyek megőrzése miatt | 4,64 | 4,74 | |
A magyar termék jobb ízű és minőségű | 4,38 | 4,47 | |
A magyar termék biztonságosabb | 4,17 | 4,28 | |
A magyar termék vásárlásával védem a környezetet | 3,42 | 3,64 | |
A magyar termék olcsóbb | 3,2 | 3,31 | |
Forrás: Élelmiszervizsgálati Közlemények |
*A magyar élelmiszerekről alkotott vélemény összehasonlítása azoknak a válaszadóknak a körében, akik gabona
Az átlagnál jobban értékelték a magyar élelmiszereket a nők, a 40 évnél idősebbek és a diplomások. Bár a diákok a húsipari termékeknél fontosnak tartják a magyar eredetet, a gabonalapú termékeknél nem. A kutatók szerint többek között a termékek minőségének minél pontosabb meghatározása, az élelmiszer-információk széles körű ismertetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a vásárlók minél inkább a minőség alapján tegyenek a kosarukba élelmiszereket. Ebben pedig szerepe van a Magyar Élelmiszerkönyvnek is.
Virsliszabály
A minőségi élelmiszerek terén a következő időszakban több fontos élelmiszerkönyves szabályváltozás lép majd életbe A virslirendelet, amely az eddiginél nagyobb legalább 51 százalékos hústartalmat ír elő a virsliknél, emellett a szafaládé, a krinolin, a debreceni és több más hasonló terméknél megemeli az előírt hústartalmat. A szabályozás idén augusztustól teszi kötelezővé a tartalmasabb virsli- és kolbászféléket.
Húskészítmény | Kötelező hústartalom 2017 júliusától (%) | Jelenlegi előírt hústartalom (%) |
Virsli | 51 | 40 |
Párizsi (parizer) | 51 | 40 |
Krinolin | 55 | 40 |
Zala felvágott | 60 | 50 |
Debreceni (csemege) | 55 | 45 |
Sütőkolbász | 65 | 50 |
Forrás: Buksza-gyűjtés, Magyar Élelmiszerkönyv, Földművelésügyi Minisztérium |
Kenyérszabály
A virslik mellett a kenyerek is jobb minőségűek, tartalmasabbak lesznek.
- A rozskenyeret legalább 60 százalékban rozslisztből kell készíteni, a sima (búza) liszt arány maximum 40 százalékos lehet. (A rozskenyérnél eddig a minimális rozsliszttartalom csak 40 százalék volt.)
- A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya minimum 30 százalék, míg a búzaőrleményé 70 százalék. (A rozsos kenyér esetében a minimális rozsliszttartalom 15,1 százalékos volt.)
- Tönkölykenyérnek hívott termék esetében legalább 60 százalékban kell a tönkölybúza-őrlemény arányának.
- A kukoricás kenyérnél 100 kiló lisztre vetítve legalább 5,5 kiló extrudált kukoricapehely-lisztet vagy egyéb kukoricaőrleményt kell felhasználni.
- A Graham-kenyér csak akkor lesz szabályos - tehát csak akkor szabad ezen a néven forgalmazni -, ha a Graham-liszt aránya legalább 90 százalékos.
Sütiszabály
Szintén útban van egy szabályozás, amely a süteményeknél és több cukrászterméknél csinál majd rendet. A készülő rendelet a következő tortákra és sütikre vonatkozik majd:
- Dobostorta
- Esterházy-torta vagy -szelet
- Indiáner
- Rigó Jancsi
- Krémes
- Franciakrémes
Az sütiszabályozás az úgynevezett hagyományteremtő tortákra is kiterjed, elsőként pedig az utóbbi években a "Magyarország tortái" címet viselő termékek kerülnek be a szabályozásba.
- Madártejtorta (2007)
- Szatmári szilvatorta (2008)
- Pándi meggytorta (2009)
- Szilvagombóctorta (2010)
- Kecskeméti barackos kölestorta (2011)
- Szabolcsi almás máktorta (2012)
- Milotai mézes diótorta (2013)
- Somlói revolúció (2014)
- Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltorta (2015)
Jön még a fűszerpaprika-szigor
A virslik, kenyerek, sütemények mellett a fűszerpaprikára is sor kerül. A készülő fűszerpaprika-rendelet szerint - annak életbe lépése után - kizárólag elsőosztályú fűszerpaprika-őrlemény lehet az alapanyag.
A másik lényeges szabály az lesz, hogy a füstölés csak keményfa közvetlen elégetésével történhet, a füstaromát nem lehet használni az eljárás során. (A Buksza az idézett felmérést az Élelmiszervizsgálati Közlemények szerkesztőségétől kapta. További részletek a fizetős lapban olvashatók.)
Ha pedig tetszett a cikk, akkor a Bukszát kedvelheti a Facebookon is.