Idén februártól a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum közel 4 százalékkal emelkedik, így előbbi 167 400 forint (kedvezmények nélkül nettó 111 321 forint), utóbbi pedig 219 ezer forint (kedvezmények nélkül nettó 145 635 forint) lesz.

A koronavírus-járvány kiélezte a minimálbérről szóló vitát, bár az álláspontok nem voltak nagyon távol egymástól. A munkáltatók körülbelül 3 százalékos emelést javasoltak eredetileg 2020-ban, amelynek alapján januártól a minimálbér 5 ezer forinttal emelkedett volna, eközben a munkavállalói érdekképviseletek 6,5 százalékos emelést akartak. A végén ebből lett a 4 százalékos kompromisszum.

Kapcsolódó

Ha a gazdaság teljesítménye elér egy bizonyos szintet, akkor lehetőség van a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) újabb két százalékponttal, 15,5-ről, 13,5 százalékra csökkentésére. Ezért a bértárgyaláson a munkaadói és a munkavállalói szervezetek megállapodtak, hogy a szocho csökkentéséből keletkezett megtakarítás fedezet lehet további 1 százalékos béremelésre

Mindezek ellenére a minimálbér összege messze elmarad a magyarok elvárásaitól - legalábbis ez derül ki a Pulzus reprezentatív kutatásából, amelyet lapunk megbízására készített a közvélemény-kutató.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. "Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A 2020-as, de még jelenleg is érvényben lévő bruttó 161 ezer forintos összeggel a válaszadók 5 százaléka elégedett. 23 százalékuk szerint mindenképpen magasabb összeg kell, de nem baj, ha a 200 ezer forintot nem lépi át.

A legtöbben, 36 százalék a 200 és 250 ezer forint közötti sávba tenné a minimálbért, 19 százalék 250 és 300 ezer közé, 13 százalék pedig ennél is magasabbra.

Az emberek 4 százaléka szerinti nem kell minimálbér, a piacra bíznák a szabályozást.

Bár iskolai végzettség szerint nem alakult ki éles törésvonal a kérdésben, az alapfokú végzettségűek realistábbnak tűnnek, körükben ugyanis nagyobb azok aránya, akik 161 és 200 ezer forint közötti összeget tartanának ideálisnak, és érezhetően kevesebbek vágynak 250-300 ezer forint közötti összegre.

Persze minden végzettségi kategóriában a 200-250 ezres fizetési sáv vezet.

Az idősek nem vinnék túlzásba

A kor szerinti bontásból az derül ki, hogy a 60 év felettiek kisebb arányban tartanák ildomosnak a minimálbér 250 ezer forint fölé emelését, mint a fiatalabb generációk.

Ez érthető, ha azt nézzük, hogy az idősek juttatásai az elmúlt évtizedben erősen leszakadtak az átlagbértől, legalábbis attól az összegtől, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal közöl. Az átlagbér mostanra több mint a duplája az átlagos nyugdíjnak.

Az idősek helyzetén ráadásul az sem javít, hogy azok a termékek - például élelmiszerek és gyógyszerek - amelyek az ő fogyasztói kosarukban nagyobb súllyal szerepelnek, jellemzően erősebben drágultak, mint a teljes infláció.

A 60 év felettiek körében nagyobb azok aránya is, akik megelégednének a mostani minimálbér-szinttel vagy eltörölnék azt. Ezzel szemben 40 százalékuk adna 200 és 250 ezer forint közötti legkisebb bért.

Nagy az egyetértés a fővárosiak és a vidékiek között is, függetlenül, hogy megyeszékhelyen, városban vagy községben laknak, holott Budapesten jellemzően magasabbak a bérek és drágább az élet is.

A nemek közötti bontásból az derül ki, hogy a nők között valamivel többen vannak azok, akik 250 ezer forint fölötti minimálbérrel lennének elégedettek.

Euróban számolva nem túl rózsás a helyzet

A forint évről évre gyengül, de a minimálbér emelkedésének mértéke általában nagyobb volt ennél a gyengülésnél. Tavaly azonban akkorát gyengült a forint az euróhoz képest, hogy míg a 2020-as minimálbér még 317 eurót ért, az idei - februártól érvényes - összeg már csak 309 euró, vagyis az emelés ellenére külföldön kevesebbet ér - számolta ki a 444.hu.

Csak az összevetés kedvéért a cseh minimálbér 519, a szlovák 510, a lengyel pedig 442 euró.