Jelenleg Magyarország folyamatosan 32 százaléknyi energiaimporttal működik, de a téli hidegben 54 százalékra is felmehet ez a szint. Ha pedig a kapacitásszállításban zavar áll fent további növekedés sem elképzelhetetlen. A paksi atomerőmű bővítése ezért az energiafüggetlenség, valamint az olcsó munkahelyek fenntarthatósága szempontjából is fontos - mondta a miniszter a balatonfüredi eseményen.

Szerinte a nyugati bérszínvonal elérésének, valamint az életkörülmények fejlődésének az olcsó áram, vagyis a két új blokk építése a záloga. Ő úgy látja, hogy nincs költséghatékonyabb és biztonságosabb energiatermelési megoldás, a nukleáris erőműveknél. A miniszter viszont elmondta, hogy a mostani beruházás nem igazi bővítés: a két új blokk csak 2026-ban, 2027-ben léphet be a kereskedelmi szolgáltatásba, viszont ekkorra már kifut a jelenleg használt négy blokk.

Kapcsolódó

"Gyakorlatilag nem kapacitásbővítésről, hanem -fenntartásról van igazából szó" - fogalmazott a miniszter, aki szerint így szükség lesz a zöldenergia-megoldásokra. Emiatt fontos lesz egy olyan informatikai rendszer létrehozása, amely gyorsan reagálhat arra, hogy a megújulókból mennyi kerül be a hálózatba. Mivel ezek termelése a környezeti hatások miatt nem egyenletes, az informatikai hálózatnak kell majd szinten tartania, hogy az atomblokk csak annyi áramot termeljen, amennyire szükség van. Az állandó változásra pedig azért van igény, mert Magyarországnak nincsen energiatároló kapacitása.

"Fukusima-biztos" lesz az erőmű

Még júliusban került nyilvánosságra, hogy a tektonikai vizsgálatok szerint a paksi blokkok alatt egy aktív törésvonal van. Nemcsak a most épülő Paks 2-t érinti a probléma, hanem a már meglévő létesítményeket is. A miniszter viszont állítja, hogy egyáltalán nem új felfedezésről, vagy komoly problémáról lenne szó.

Ez egy korábban is ismert vető volt, "egy műszakilag kezelt tényező". Már az előző blokkok kivitelezésekor számoltak a földrengések - állítólag csekély - valószínűségével, ennek megfelelően alakították ki a reaktorokat. "Annak az esélye, hogy aktív földrengés lenne az elkövetkező száz évben, nagyjából nulla. Márpedig 50-60 évre tervezünk a két új blokkal" - magyarázta Süli János.

Külön kitért rá, hogy akkor sem lenne a lakosság veszélyben, ha mégis történne egy földmozgás. A biztonsági intézkedések egyik legfontosabb eleme, hogy a reaktorok egy kettős kupola alatt vannak: A külső kupola a külső behatásoktól - például lezuhanó repülőgépektől - védi, míg a belső erőmű a rendszer üzemzavaraitól, fizikai károsodásától óvja meg a környezetet, nem engedi, hogy egy nagyobb baleset esetén kijusson a nukleáris olvadék. A belső búra után a külsőt is le lehet még zárni. A miniszter ezért "Fukusima-állónak" nevezte az erőművet.

Olyan típusú atomkatasztrófát kizártnak, mint amilyen 1986-ban, Csernobilban történt, az ugyanis grafitmagos rendszer, míg a telepítendő új blokkok teljesen más elven működnek. A jelenleg is használatban lévő nyomottvizes reaktorok azért is biztonságosabbak, mert nem új technológiát kell megtanulnia a szakembereknek.

Nem lehet Paks III-at építeni

Még október elején Süli János a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján beszélt arról, hogy már nem Paks II. építését kellene mérlegelni, hanem újabb blokkok tervezését kellene elkezdeni. A miniszter most elmondta, arról szó sincs, hogy ő már Paks III. kivitelezését siettetné: többek között ezt azért sem teszi, mert az üzemben lévő erőmű környékén nincs már atomerőmű-blokkok számára alkalmas terület.

Akkori kijelentésével állítása szerint arra célzott, hogy a hazai energiatermelésből hamarosan több foszilis erőmű is kiesik, mert kiöregednek majd. Ő úgy látja, hogy ezek pótlása, valamint a felhasználási igény növekedése indokolna egy Pakstól eltérő helyen felépített új nukleáris erőművet.

A címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán.