Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amely - mintegy mellékesen - hatályon kívül helyezné a kormányváltással kapcsolatos, nem is olyan régi átadás-átvételi szabályokat, valamint az átadáskori állapotok nyilvánosságra hozatalát. Tudjuk persze, hogy ezúttal az új kormány nem fog túlzottan sokmindenben különbözni a régitől, de talán nem erre alapozva kellene jogszabályt alkotni.
A 2010-es választások után a már kétharmados fideszes parlament - a tárcák felsorolásáról szóló jogszabályban - a kormányzati ügyek átadására új szabályokat alkotott, az elszámoltatás és a csontvázkeresés jegyében. Bár 2010 előtt külön jogszabály ezt az aktust nem szabályozta, a kormányzati ügyek átadása általában zökkenőmentesen zajlott még olyan években is, amikor a kormány összetétele teljes mértékben megváltozott.
A jogszabály akkor nem is két egyenlő fél aktusává tette az átadást-átvételt, hanem több helyen is tetten érhetően alá- és fölérendeltségi viszonyt alakított ki az alakított ki a távozó és a hivatalba lépő miniszter között, természetesen az átvevő javára. Az átadás helyét, idejét, a résztvevők személyt az új miniszter határozta meg 2010-es - mind a mai napig hatályos - törvény szerint, ez alól az átadó csak kivételes módon vonhatta ki magát. Az akkori jogszabály részletesen szabályozta, hogy milyen adatokat kell tartalmazni az átadási anyagoknak - ezek minisztériumonként végül ezer oldalas átadási dokumentumokat eredményeztek. Mivel a Bajnai-kormány hozzáállása a kutyaharapást szőrével elvet követte, gyakorlatilag a teljes átadási dokumentumokat nyilvánosságra hozták 2010-ben, természetesen a minősített anyagok kivételével.
Nem kell csontvázakat keresni
Varga Mihály külön feladatként kapta a Bajnai-Oszkó páros által hátrahagyott csontvázak felderítését - ez a keresgélés éppoly hatékonynak bizonyult, mint a Papcsák Ferenc majd Budai Gyula fideszes politikusok által vezetett elszámoltatás. (Wiedermann Helga - Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter kabinetfőnöke - Sakk és Póker c. gazdasági tényregényében ezekről az időkről így írt: "Amíg még az ügyvezető kormány regnált, a valóságos helyzetről valóban nem lehetett tényadatokhoz hozzájutni. A Pénzügyminisztériumból (...) számokat tartalmazó papírokat például csak titokban, akciófilmekhez hasonló módon , különféle módon álcázott szituációkban mertek átadni. (..) maradt tehát a sötétben tapogatózás.")
Az akkori két döntés - a részletes átadás kikényszerítése és annak nyilvánosságra hozatala - eredőjeként az állam folyó ügyire soha nem tapasztalt rálátást biztosított a nyilvánosságnak 2010-ben. Ez az, ami idén minden bizonnyal nem fog megismétlődni.
Orbánéknak ki kellene teríteni lapjaikat
A jelenleg (még) érvényes szabályok szerint most is megismerhetnénk a minisztériumok által kezelt közfeladatokat tételesen, a foglalkoztatottak számát, a végkielégítési gyakorlatot, a kötelezettségvállalásokat, legyen az beruházás, vagy hosszú távú szerződés. Külön kellene nyilatkozni a tárcánál folyamatban lévő jogvitákról, perekről, komplett leltárt publikálni a minisztérium által használt, illetve személyes használtba adott eszközökről. A hatályos előírások szerint nyilatkozni kell továbbá a minisztérium és háttérintézmények költségvetési gazdálkodási helyzetéről is.
Ezeket szabályokat az Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök és Semjén Zsolt KDNP-s képviselő által most beterjesztett egyéni képviselői indítvány hatályon kívül helyezné. Igaz, az új jogszabály annyit megemlít, hogy az átadás-átvétel új szabályait egy majdani kormányrendelet fogja szabályozni. Az új minisztériumi struktúra június hatodikán áll fel - vagyis az új kormány megalakulása is erre az időpontra várható -, addig vélhetően a kormányrendelet is megjelenik.
Már 2012-ben "készültek" házi kormányváltásra
A helyzet jogilag is érdekes, hisz nincs új kormány, így az átadás szabályait a leköszönő, ügyvezető kabinet határozza meg, szemben a 2010-es gyakorlattal amikor is az érkező diktált.
Az átadás-átvétel információmentesítése már két éve megkezdődött az államháztartási törvény újraírásával. 2011-ig az államháztartási törvény kimondta, hogy az országgyűlési választások előtt 15 nappal a pénzügyminiszternek jelentést kellett készítenie és nyilvánosságra hoznia az államháztartás vagyoni, pénzügyi helyzetéről, illetve a pénzügyi kötelezettségekről. Hasonló jelentést kellett készítenie a témában minden miniszternek ugyanerre a hátáridőre. Az államháztartási törvény korábbi passzusai szerint hasonló szabályok vonatkoztak az önkormányzatokra - nekik is a helyhatósági választások előtt egy kvázi jelentést kellett publikálniuk a választóik felé.
A kétharmados parlament 2011-ben azonban új államháztartási törvényt írt, amiből ezek a szabályok eltűntek. Helyette viszont a kormánynak évente kétszer makrogazdasági és költségvetési prognózist kell adnia. Ezt a kormány teljesítette is a konvergenciaprogram benyújtásával. Erről egyébként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy mivel új kormány nincs még, így a program sem tartalmazhatja az új kabinet terveit, valamint az abból eredő költségvetési és makrogazdasági folyamatokat.