Hiánypótló alaptörvény-módosítást terjesztett be az MSZP a napokban a parlament elé, amely bevezetné a politikai döntéshozók anyagi felelősségét. Jelenleg több olyan uniós eljárás folyik Magyarország ellen, ami előbb-utóbb súlyos terheket jelent majd a költségvetés számára - olvasható az alkotmánymódosítási javaslat indoklásában.

A legközelebbi ilyen bomba a 2010 nyarán bevezetett távközlési különadó lesz, amit a fideszes többség annak tudatában szavazott meg, hogy nagy valószínűséggel ellentétes az uniós joggal, mivel egy uniós irányelv - amit Magyarország is elfogadott - kimondja, hogy távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely a költségekkel arányban áll, illetve a különadóból befolyó összeget a szektor fejlesztésre fordítják. Mára az eddig befizetett adó és kamatai megközelítik a 200 milliárd forintot - a várakozások szerint már idén, de lehet, hogy csak jövőre dönt ebben a kérdésben az Európai Unió Bírósága.

Jöhet a különadó büntetőadója

A kétharmados többség megpróbált felkészülni egy ilyen várható döntésre, ugyanis a jelenleg hatályos alaptörvény kimondja, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága vagy más bíróság döntéséből fakadóan a magyar államnak kártérítési felelőssége lenne, akkor azt a költségvetésből kell kifizetni, ha pedig erre nincs fedezet, akkor különadót kell kivetni. Mint az közismert a Fidesz az Alkotmánybíróság jogköreit is alaposan megnyirbálta azzal a paragrafussal, hogy a taláros testület - néhány alapvető szabadságjog kivételével - nem vizsgálhatja egy adószabály alkotmányosságát mindaddig, míg az államadósság a GDP 50 százaléka alá nem csökken, ami a jelenlegi prognózisok ismertében 2032 után lesz esedékes.

Az MSZP-s képviselők - Mesterházy Attila, Harangozó Gábor, Harangozó Tamás és Józsa István - által most benyújtott alkotmánymódosítás épp azt a passzust venné ki az alaptörvényből, amely lehetővé tenné parlament számára a bírósági döntésből fakadó különadó kivetését, sőt az általuk javasolt szöveg kifejezetten megtiltaná azt.

Fizessenek a képviselők?

A javaslat másik paragrafusában pedig behoznák képviselői anyagi felelősség fogalmát azzal, hogy a bírósági döntésekből való fizetési kötelezettséget kötelesek azok a képviselők - és kormánytagok - az állam számára megtéríteni, akik megszavazták az elmeszelt javaslatot. Az MSZP nyitna egy kiskaput a nyilvánvalóan életszerűtlen javaslatban (hisz például a távközlési különadó 200 milliárdját nehezen dobná össze a mintegy 300 fideszes képviselő és kormánytag). Ez kimondaná, hogy mentesül a fizetési kötelezettség alól a képviselő, ha az Alkotmánybíróságnak az adott kérdésben van döntéshozatali joga - ezzel az MSZP arra biztatja a kormánypárti képviselőket, hogy állítsák vissza a legfőbb taláros testület törvénylikvidáló jogát az adózásban is.

A javaslat elfogadására persze nemigen van esély, ennek ellenére javaslat olyan kérdéseket feszeget, ami érdekelheti a közvéleményt. Az elmúlt három év "elszámoltatása" - a politikai boszorkányüldözés helyett - akár a valódi ellenőrzésről is szólhatott volna, így feltárva a büntetőjogilag nem büntethető, ám politikailag, szakmailag hibás döntéseket, ha másért nem, akkor azért, hogy ugyanezen hibákat még egyszer kormányok ne követhessék el. A kormányok és képviselők ellenőrzése elvileg az Alkotmánybíróság, a bíróság feladata lenne, ha azok jogait nem korlátozzák - erről szól ugyanis a fékek és ellensúlyok rendszere, amit sokan hiányolnak Magyarországon.

Akár ex-MSZP-sek is fizethetnének

A javaslatot benyújtó MSZP-s képviselők a rossz törvényhozási döntéseket a jogellenes károkozás polgári törvénykönyvi tényállással próbálják párhuzamba hozni, indoklásuk szerint a nyilvánvaló törvénytelen döntésekért anyagilag is felehetnének a döntéshozók. Más kérdés, hogy szabad-e politikusokat egy ilyen teherrel fenyegetni, hisz így akár évekkel a döntéseik után újra és újra felvethető a felelősségük - ami viszont a jelenbeli döntéseiket korlátozza. Az is kérdés, hogy az MSZP mennyire gondolja komolyan a módosítást, és hogy a javaslatból egy esetleges baloldali többség esetén mint fogadna el a parlament.

A benyújtók szerint a javaslatuk a kihirdetést követően lépne hatályba, vagyis minden ezután megszületendő alkotmánybírósági, uniós bírósági döntés esetében már működne. Ez azt jelenti, hogy ha kisebb mértékben is, de ezzel a javaslat a korábbi kormányok és parlamentek tagjai is szembekerülhetnek, már ha 2010-nél korábbi döntésekről lenne szó.