A nyolc hónap alatt, amíg kedden megkezdődtek a tárgyalások, sok víz folyt le a Dunán, volt 320 forint körül is az euró és az eurózóna adósságválsága is tovább tombolt - mondta a szakember. Euróban denominált kötvényt ugyan eddig nem bocsátott ki a kormány, a lejáró adósságot viszont szorgosan újította meg Magyarország forintkötvényekkel, igaz, elég magas hozamok mellett. A kormány inkább az elhúzódó tárgyalásokra játszhat, hiszen azok önmagukban is stabilizálhatják a forintot, iletve javíthatják az adósságmegújítás kondícióit is. Török szerint amíg nincs nagy baj, kevésbé kompromisszumképes a kormány, míg ha nő a nyomás, az a megállapodási hajlandóságot is növeli. Az eurózóna válsága továbbra is terítéken van, időről-időre jönnek majd a problémákat elodázó döntések - fogalmazott.

Nem török, magyar kártyát játszott ki a kormány

Ugyan annak esélye, hogy Magyarország piaci finanszírozása teljesen ellehetetlenül, aránylag csekély, vannak még nyitott kérdések a tárgyalások során, például a költségvetési tanács jelenlegi helyzete és szerepe. Bár a feltételek egy részét már teljesítette a kormány, állandóan újabb és újabb tételek kerültek a listára. Ilyen lehet a tranzakciós illeték kérdése és annak részbeni áthárítása az MNB-re. A kormány jelenlegi intézkedései mindenesetre megkérdőjelezik, hogy tartósan fenntartható deficitpályára álljon az ország, így az sem teljesen biztos, hogy végleg kikerül az EU túlzottdeficit eljárása alól az ország - vélekedett Török.

Ezért elhúzódó tárgyalásokra számít a szakember, politikai költség/haszon elemzés alapján hozhat majd döntést a kormány, vagyis amíg politikailag nagyobb kára származik belőle, mint haszna, addig kivárásra játszhat. A fő kérdés gazdasági szempontból az lehet, hogy a lejáró devizaadósságot hogyan újítja meg a kormány: ameddig ez megoldottnak látszik, addig húzódhat a megállapodás megkötése. A szakember szerint a kormány nem a török kártyát játszotta ki, hanem magyar kártyával trükközik.

Makrooldalon nem csak Orbán Viktor, de a magyar gazdaság akkumulátorai is lemerültek - véli Török. Jó esetben is nullás növekedés lehet, de idén inkább 1 százalékos recessziót valószínűsít az elemző, míg jövőre 0,5 százalékos növekedést tart elképzelhetőnek, miközben aggasztó, hogy egyre kevesebb az új beruházás. Részben lehet számítani ugyan a működőtőke-beáramlásokra, ám azok elég hektikusan alakulnak, így elsősorban a banki hitelezés élénkülése hozhatná meg a vállalati beruházások és a foglalkoztatás felpörgését, ám erre a jelenlegi környezetben kevés az esély.

A piac ugyan már kamatvágást áraz a rövid állampapírok hozama alapján, ám a Raiffeisen nem számít kamatcsökkentésre novemberig, a monetáris tanács tagjainak nyilatkozatai ellenére sem.

Hosszan húzódhat az eurózóna válsága

Az eurózóna jelenleg enyhe recesszióban van, a válság nagy hullámokat vet, ez fél százalék körüli visszaesést jelent a térségben - mondta Keszeg Ádám, a bank elemzője. A recesszió kétsebességes, ketté vált az eurózóna. A déli öv államai drámai visszaesést mutatnak, ipari téren 6-10 százalékos zuhanás is tapasztalható. Ez jövőre Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában jövőre is recessziót vetít előre, míg Olaszország jobb esetben stagnálásra javíthat 2013-ban. Ehhez képest a magországok idén enyhe visszaeséssel megúszhatják, míg jövőre 1 százalék körüli növekedést érhetnek el.

Spanyolországban Keszeg szerint nem fiskális problémák vannak, ezért nem is feltétlenül megszorításokkal kéne orvosolni azokat. A bankunióról való esetleges megállapodás leginkább a piaci aggodalmakat csillapíthatja, reálgazdasági hatása korlátozott lehet. A szakember szerint a válság hosszabb távon elhúzódhat, az eddig eltelt két és fél év a félidőt jelentheti. Az északi államok negatív rövid kötvényhozamai mellett a periférián fennmaradhat a 6-7 százalékos hozamszint az öt és tíz éves kötvényeknél, ezért Portugáliának szüksége lehet egy újabb mentő csomagra.

Patthelyzetben az USA

A választási évben komoly partizánharc várható a fiskális szakadék feloldása érdekében, amelynek elmaradása az életbe lépő kiadáscsökkentések és adóemelések a jövő első félévben komoly gazdasági visszaesést okozhat. Ben Bernanke Fed elnök már hangsúlyozta, a jegybank megtette, ami tőle telt, most már a törvényhozás részéről lenne szükség konstruktív lépésekre - mondta Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. Ezért is lesz az elnökválasztás eredményénél is fontosabb a törvényhozás két házában kialakuló új erőviszonyok.

A szakember nem számít arra, hogy újabb mennyiségi lazítást (QE) jelent be a Fed a közeljövőben. A munkaerőpiacon a tavaly év végi fellendüléshez képest nyárra már gyengeség jeleit mutatja a foglalkoztatottság. A javulás jelei mutatkoznak azonban a lakáspiacon, ahol ugyan az árak még mindig igen nyomottak, a bérleti díjak viszont az egekben. Így a lakásépítések felpörgése és a jelzáloghitelezés élénkülése pozitív fejlemény a gazdaság szempontjából. A jelentési szezonban már rengeteget csökkentek a várakozások és a cégek is sorra közlik profitfigyelmeztetéseiket, ám a gyenge bázis miatt jöhetnek még pozitív meglepetések.

További élénkítéssel fékezheti a lassulást Kína

A lassulásra élénkítéssel válaszolt Kína, ám a belső fogyasztás ösztönzése egyelőre még nem tudja ellensúlyozni a fejlett felvevőpiacok gyengélkedése miatt olvadó exportot, így a beruházások kerülhetnek ismét előtérbe. Az idén esedékes hatalomátadáshoz hasonlóra tíz éve nem volt példa, ám lényeges gazdaságpolitikai változások nem valószínűek. Idén 7,5-8 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani. Ezt további lazításokkal próbálhat bebiztosítani a vezetőség, hogy tartható legyen a tizenkettedik ötéves terv - véli Blahó. A részvénypiacon ennek ellenére még kialakulhatnak a jelenleginél kedvezőbb beszállási pontok, a piac ugyanis még mindig aggódik a strukturális problémák miatt.