Miután megjelent március 7-én a vonatkozó kormányrendelet, a kormány elküldte a partnerségi megállapodást is az Európai Uniónak - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, aki szerint ezzel hazánk jó időben nyújtotta be a dokumentumot. Innentől kezdve három hónap áll az operatív programok (op) benyújtására, ám a kormány ezt még március végéig megtenné - tette hozzá az államtitkár.

A folyamat 2012 decemberében kezdődött, amikor a kormány az Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) bízta meg az uniós, illetve hazai egyeztetésekre. Az egyeztetések során több vita is volt, a fő cél az volt, hogy a hazai nemzetgazdasági célokkal összehangolják az uniós törekvésekkel. A tervezés sok újdonságot lehetővé tett, ilyen például, hogy egy operatív program több alapból is finanszírozhatóvá vált.

Itt sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni

Három alapvető területen sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat - mondta Cséfalvay. Az első, hogy 60 százalék közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, de arról is sikerült meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy hazánkban megyei szintű tervezésre van szükség, ahogy arról is, hogy a foglalkoztatás erősítése Magyarországon akkor lehet sikeres, ha az a gazdaságfejlesztés része - nem szociálpolitikához tartozik, mint eddig.

Két olyan terület van, ahol az EB ragaszkodott az álláspontjához: a Közép-Magyarországi régió továbbra is viszonylag kevés forrás juthat, annak fejlettsége miatt, de enyhítésként 15 százalékot át lehet ide csoportosítani az op-kból. A másik a helyi közutak fejlesztése: erre most kevés lehetősége van hazánknak, mivel az államtitkár szerint az unió alapszinten elzárkózott ettől.

Mi az EU-tagság haszna?

"Összességében azonban sikerült elérni mindazt, amit kitűztünk célnak" - foglalta össze Cséfalvay. Nettó támogatásfogadó ország vagyunk, azaz több pénzt kapunk, mint amennyit befizetünk a közös kasszába, azonban az uniós tagság igazi előnye, hogy a magyar gazdaság és annak szereplői egy 500 milliós belső piacon tudnak részt venni. Hogy ezt ki tudjuk használni, még erősebb gazdaságra van szükség, így a pénzt erre kell fordítani - vélte az államtitkár. Éppen ezért nem véletlen, hogy 60 százalékát a forrásoknak gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány, azaz 4431 milliárd forintot.

Olyan rendszert épített fel a kormány, ami kevés op-vel operál, hiszen a korábbi 16 helyett az új rendszerben mindössze hét áll majd rendelkezésre - mondta Cséfalvay, aki hozzátette azt is, hogy mindezt új intézményi struktúrában lehet majd elkölteni. Sikernek nevezte az államtitkár az is, hogy sikerült elérni a duális képzés támogatását, de az oktatás infrastrukturális fejlesztéséről is sikerült megállapodni az EU-val.

Mire, mennyi?

Az operatív programok forráskerete végleges, kőbe van vésve - hangsúlyozta Cséfalvay, aki elmondta, hogy 7500 milliárdnyi fejlesztés jöhet létre hazánkban 2020-ig. Erre még rárakódnak a területalapú mezőgazdasági kifizetések, illetve az egyéb vidékfejlesztési támogatások.

Egészen pontosan az összes elérhető forrás 59,2 százaléka jut majd gazdaságfejlesztésre, ami forintban kifejezve 4431 milliárdot jelent. Fontos kitétel, hogy a teljes összeg 15 százalékát (1200 milliárd forintot) a kkv-k fejlesztésére kell költeni, és ide kapcsolódó jelentős változás az is, hogy az eddigi általános támogatástól eltérően, mostantól sokkal célzottabb támogatáspolitika jelenik meg.

A jövőben a visszatérítendő források jutnak nagyobb szerephez, a vissza nem térítendő eszközöket akkor adnak a cégeknek, ha ezek a források a gazdaság-, vagy a vállalkozó szektor egészét segíti - ilyen lehet például az ipari parkok fejlesztése. A két támogatási módszert kombinálva is használnák, például az induló vállalkozások, a beszállítók, vagy a gyors növekedés előtt állóknál.

Az operatív programok közötti forráselosztás (milliárd forint)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP2718,5
Terület- és Településfejlesztési OP1157
Versenyképes Közép-Magyarország OP269,3
Emberi Erõforrás Fejlesztési OP884,9
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP1117,8
Integrált Közlekedésfejlesztés OP1034,2
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés OP298,5
Összesen7480
Forrás: NGM

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a forrásoknak a 15 százaléka, mintegy 1100 milliárd forint közvetlenül a foglalkoztatást segíti a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) segítségével. Újdonság, hogy itt a munkahelyteremtő beruházások keretében az infrastruktúra-fejlesztés is finanszírozható. Ide kapcsolódik, hogy felnőttképzésre 120, duális képzésre pedig 50 milliárd forint jut.

A forrásoknak 9 százaléka, mintegy 710 milliárd forint jut energiahatékonyságra, míg 4 százalék az infokommunikációs szektor erősítésére mehet el, de a turizmus is kap 200-250 milliárdot, míg kutatás-fejlesztésre az összes összeg 10 százaléka juthat.

Cséfalvay elmondta, hogy a következő hét évben szociális felzárkóztatásra ugyanannyi forrás jut, mint korábban, a közlekedés fejlesztésére és erősítésére pedig mintegy 1200 milliárd, amelyből körülbelül egyenlő arányban finanszíroznák a vasúti, a közúti, illetve városi és elővárosi fejlesztéseket.

Újdonság az is, hogy önálló programként jelenik meg a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások erősítése, amit részben hazai törekvésnek nevezett Cséfalvay. A politikus kiemelte azt is, hogy az összes forrásnak 10 százaléka, azaz mintegy 736 milliárd forint pénzügyi eszközként jut el a pályázókhoz. Ez többek között közvetítőkön keresztül elkérhető kedvezményes hitel, vagy akár tőkegarancia is lehet.

A kkv-k fejlesztésénél, a k+f+i-nél, az energiahatékonyságnál, illetve az infokommunikációs fejlesztéseknél a forrás 25-30 százaléka juthat el így az érintettekhez. Ezt rendkívül fontosnak nevezte Cséfalvay, hiszen, mint mondta, hogy a kedvezményes hitellel jobb eredményt lehet elérni, mint a vissza nem térítendő forrásoknál, ráadásul további pozitívum, hogy a pénzügyi eszközöknél 10 százalékkal magasabb lehet a támogatási arány. Ráadásul, mivel ez a forrás visszatérítendő, ezért többször is felhasználható, akár 2020 után is - hangsúlyozta az NGM államtitkára, aki elmondta, hogy minden olyan fejlesztésnél, amely során egy egyszerű piaci beruházás valósul meg, a pénzügyi eszközök állnak majd rendelkezésre.