A szerdai kormányülésen elfogadták a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról szóló előterjesztést, és egyben a kormány elrendelte az előterjesztéshez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását - mondta Giró-Szász András az MTI beszámolója szerint. Hozzátette: a javaslat hangsúlya a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén van.

A kormányszóvivő az átalakításról szólva kifejtette: a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. Ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be. Ennek két része: a rehabilitációs és rokkantsági ellátás - közölte.

A régió többi országához képest hazánkban a rokkantnyugdíjasok aránya kétszer magasabb, miközben az Európai Uniós átlaghoz képest a rokkantak foglalkoztatásának mutatói is jelentős lemaradást mutatnak. A kormány célja, hogy akik munkaképesek, azok térjenek is vissza a legális munkaerőpiacra, akik viszont nem tudnak dolgozni, azok számára az állam továbbra is védőhálót biztosít.

A változtatás részleteit Soltész Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára ismertette. Azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a nyugdíjkorhatár betöltötték, azok számára csak annyi változás lesz tapasztalható, hogy nem rokkantnyugdíjat kapnak, hanem rendes nyugdíjat, természetesen csak a név változik, maga az ellátás összege nem - írja a portfolio.hu.

Azok számára sem kell felülvizsgálatra számítani, akik az irányadó korhatártól 5 évnyire vannak, hiszen az ő ellátásuk szintén megmarad. Főszabályként két csoportot érintenek a felülvizsgálatok, a jelenleg III. kategóriában lévőket (111 ezer ember), valamint a rendszeres szociális járadékban részesülőket (84 ezer ember).

A felülvizsgálat során két fajta döntés születhet, valakit vagy munkára alkalmasnak találnak, vagy nem. Akiket munkára alkalmasnak találnak, azok a továbbiakban rehabilitációs ellátást fognak kapni, azok akik a munkaerőpiacon nem tudnak szerepet vállalni, azok rokkantsági ellátást fognak kapni. A rokkantsági ellátás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, mellette lehet dolgozni, viszont csak bizonyos határok mellett (ha a munkából származó bér eléri a minimálbér 18-szorosát év közben, akkor az év végéig a rokkantsági ellátást szüneteltetni kell).

A rehabilitációs ellátást kapóknál egy fix összeg van meghatározva, ennek mértéke 58 ezer forint, amelyből még a járulékok lejönnek. Az ellátás mellett párhuzamosan dolgozni nem lehet, az ember vagy dolgozik, vagy ellátást kap. A kormány a munkaképesek számára munkalehetőséget is kínál, amely több részből áll.

Egyrészt a kormány a Start munka program segítségével közmunkaprogramokat szervez, ahol a rehabilitációs ellátást kapók találhatnak állami munkát. Ezt meghaladóan a versenyszférában a foglalkoztatást a rehabilitációs munkavállalóknál úgy próbálják emelni, hogy a friss foglalkoztatás esetén nem kell munkaadói járulékot fizetni (rehabilitációs kártya bevezetése). Végül, de nem utolsó sorban a kormány bér- és költségtámogatási programot is biztosít. Ennek két fajtája van, van egy tranzit-foglalkoztatási oldal, ahol a munkaadót arra ösztönzik, hogy a nyílt munkaerőpiacra engedje ki a rehabilitált munkavállalót. A megváltozott munkaképességűek esetében a támogatás az első évben 100%, a második évben 90 százalék, míg a harmadik évben 80 százalék. A támogatás természetesen szólhat hosszabb távra is, azoknál a foglalkoztatottaknál, akik nem tudnak a nyílt munkaerőpiacra kerülni.

Soltész Miklós azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy a céljuk nem az azonnali bevételnövelés, magát a rendszert akarják megváltoztatni. Azt akarják elérni, hogy aki munkaképes, az minél inkább a munkából szerzett jövedelmére támaszkodva biztosítsa megélhetését, még akkor is ha megváltozott munkaképességű. Az államtitkár szerint hosszabb távon lehetnek az új rendszernek előnyei, az új megállapítások például már a statisztikák szerint jelentősen visszaestek.