Az utóbbi időben sok szó esett az országot egyre inkább sújtó munkaerőhiányról és az ennek következtében megugró fizetésekről. Emiatt pedig a pályakezdők is több pénzt kérhetnek el, mint pár évvel ezelőtt.

Az elmúlt időszakban több felmérés is készült ebben a témában, a fizetesek.hu májusban publikált adatai szerint - nem meglepő módon - az informatikusok állnak a lista élén, hiszen átlagosan bruttó 310 ezer forintot kapnak a munkába lépés után. Őket a minőségmenedzsment követi átlag 300 ezer forintos fizetéssel, majd a bankügy következik bruttó 270 ezer forinttal. A pályakezdők egyébként átlagosan bruttó 220 ezer forintot keresnek, miközben az országos átlagfizetés 270 ezer forint körül mozog.

Összehasonlításképpen: a legtöbbet azok a 35-45 évesek keresik, akik 6-10 éves tapasztalattal rendelkeznek a munkahelyükön, ők havonta átlagosan 340 ezer forintra számíthatnak adózás előtt.

Tapasztalat nélkül a legkevesebbre az oktatás és képzés (havi bruttó 175 ezer forint), a vendéglátóipar és idegenforgalom (173 ezer forint), valamint az egészségügy és szociális ellátás (170 ezer forint) területén számíthatnak a leendő munkavállalók.

Mivel hatalmas eltéréseket láthattunk a listában, ezért az olvasóinkhoz fordultunk a kérdéssel: ők mely területen helyezkednének el és ott mekkora fizetést szeretnének kezdésként kapni. Először az utca emberéhez fordultunk, ennek eredményét itt mutatjuk meg:

A kérdéssel, miszerint "Ön szerint mennyi kellene, hogy legyen a pályakezdők nettó fizetése?" a Facebook-olvasóinkhoz is fordultunk és némileg meglepő módon nem az általunk megadott legmagasabb kategória nyert. A válaszadók - természetesen nem reprezentatív kutatás - 35 százaléka 220 és 280 ezer forint közötti fizetésre szavazott, ettől nem sokkal volt elmaradva (30 százalék) a 280 ezer feletti havi nettó bér. Itt egy kisebb szünet jön, ám még mindig 23 százalék szavazott a 160 és 220 ezer forint közötti fizetésre, míg 12 százalék megelégedne a 120-160 ezer forintos kezdő bérrel is.

A témához sok hozzászólás is érkezett, először Andrásét emelnénk ki: "A pályakezdő még nem biztos hogy értéket is termel, mert az iskola (bármelyik) általában olyan tudást közvetít ami jó alap lehet a pályakezdéshez, de nem igazán képesít értékteremtésre. Még a kezdő szakács sem tud főzni. Majd kis idő múlva, amikor nem pályakezdő már akkor érdemes megvizsgálni hogy mennyit ér a munkája....Igen sok kezdő informatikussal volt dolgom (gyakornokok, pályakezdők) elenyésző számban voltak önálló munkára képesek, legfeljebb ha nagyon szorgalmas volt és az iskolától függetlenül is dolgozott már valahol. De ez ritka. Az itt említett magas fizetés csak arra való hogy ne menjen külföldre, tehát csábításnak jó, de nem termel értéket. A gyakorlatban még egyetemi oktató informatikus is csak nézett maga elé, ha kapott egy komolyabb feladatot."

Nagyjából ugyanezt fogalmazta meg Tamás is: "Mennyinek kéne a 'pályavégzők', a nyugdíj előtt állók fizetésének lennie?! Keressen a fiatal pályakezdő fél milliót, nagyon jó lenne, de meg kellene becsülni azt is, akiktől a fiatal igazán megtanulja a szakmát, mert azt nem az iskolában tanulja, hanem a gyakorlatban a munkahelyen az öregektől!!" László szerint "Az lehetetlen állapot, hogy kezdő kapjon 300 ezret, miközben a szakmabeli apja, nyugdíj előtt csak 230 ezret kap". Egyetértett vele István is: "Legyenek megfizetve,de Mo- gon nonszensz, h aki 25-30 éve dolgozik ugyan annyi a bére ,mint a kezdőnek!na ez undorito"

Béla szerint bár nem mindegy, hogy milyen szakmában és az ország melyik részén kívánunk elhelyezkedni, azt is elárulta, hogy "nyilván minél többet. Ha egy élhető pesti albi egy húzósabb hónapban 100.000+-ra jön ki miért ne lehetne mellé az embernek 180.000-e még plusszba. Megtakarítani belőle esetleg, vagy akár szolgáltatásokat igénybe venni alkalmanként... ezeket már nem árt a karrier elejétől."
Zoltán elmagyarázta, hogy miért ilyen magas az informatikusok bére: "Minden tiszteletem az informatika/IT területen dolgozóké, ám ők erősen túl vannak fizetve egész Kelet-Európában. Ennek oka hogy a nyugati cégek itt jó szakemberekkel, nyugati szemmel olcsón tudnak dolgoztatni (nettó 500 ropi forintban nem sok egy osztrák vagy egy francia cégnek). Részben ők húzzák fölfelé a bér-igényt. Másfelől mivel mindent importálunk, mindenért a nyugati árakat kell fizetni, lassan az ételért is. Ezért kellenének magasabb reálbérek."

Nils egyszerű megoldást talált a problémára: "És olyan nincs, hogy valaki szeretné megkapni a londoni kezdő mosogatói fizetést? Az kicsit több mint a felkínált legjobb...." Erre reagálva András elmondta, hogy "ha Londonban akarsz informatikus lenni és nem tudod megoldani az ott megkívánt feladatokat, akkor mehetsz mosogatni ugyanott. Az egy képzelgés hogy ha valaki azt hiszi itt tanul valamit és az Londonban is érvényes tudás, akkor nagyot lehet csodálkozni (kivételes emberek persze vannak). Nálunk a helyzet folyamatosan romlik."

Nils azonban nem hagyta ennyiben: "Szerencsére azért az informatika elég hasonló Londonban és Budapesten, így aki nem az Ecserin veszi a diplomát és a nyelvvizsga papírokat, hanem elvégzi valamelyik komolyabb egyetemet annak Londonban nem kell mosogatónak állnia." András sem olyan könnyű azonban meggyőzni: "Nincs olyan egyetemünk amelyik a világ raglistán benne lenne az első 3-400 ban. kb 500 felett van az első. A másik dolog meg az hogy konkrét dolgokra felkészült emberekkel tudnak kezdeni valamit. Ezt a kezdő nem tudja."

És akkor a végén álljon itt Edit hozzászólása: "Az én első fizetésem 800 forint volt!"