A magyarországi vizsgálatok több mint kétharmadában talált valami olyat az OLAF, ami miatt ajánlást tett a magyar hatóságoknak. Az Elios-ügyet külön kiemelte a szervezet éves jelentés - írja a hvg.hu, amely átnézte az uniós szervezet beszámolóját.
Csak Romániában végzett több vizsgálatot az OLAF, mint Magyarországon, itthon 10 beszerzést vizsgáltak, ebből 7 esetében ajánlatot adtak a helyi hatóságoknak. Az összes tagállamban lefolytatott 102 vizsgálatból összesen 58 zárult így.
Viszont a portál szerint egyik sem akkora volumenű, mint a hazai csalások. A jelentés külön kitér az Elios-ügy vizsgálatára is, amelyben az OLAF szerint összesen 43,7 millió euróval károsították meg Brüsszelt. A Tiborcz Istvánhoz köthető cégnél a Legfőbb Ügyészség az uniós hivatal ajánlására nyomozásba is kezdett.
Egy másik, részben magyar ügyben 28,3 millió euróval károsíthatták meg az EU-t az OLAF gyanúja szerint. Egy magyar-szerb-lett hálózat olyan kutatási központokat épített ki, amelyek egymással szerződtek, így mesterségesen megnövelték a projektjeit költségeit. Eltitkolták, hogy a beszállítóik valójában a saját kapcsolt cégeik, ezen kívül pedig két kutatóközpontot csak azért állítottak fel, hogy felvehessék a regionális támogatást - áll a hvg.hu cikkében.
A toplistás csalásokban nincs még ekkora tétel. Román útépítők 21, egy cseh mezőgazdasági fejlesztés résztvevői 5,5, az olasz halászok pedig 2 millió eurót vettek ki a gyanú szerint szabálytalanul az unió kasszájából.
Az itthoni ügyek közül kifogásolták meg vámosok és fuvarozók csalásait is. Számos esetben találtak példát arra, hogy a termékeket a hivatalos papírjaik szerint több országon keresztül szállítják, miközben valójában nem vitték azokat sehova. A fő gyanúsítottak ebben az ügyben a bolgár vámosok, de magyar, lengyel, szlovák, litván, német és francia cégek is érintettek.
Az OLAF nem számít hatóságnak, így nem indíthat jogi eljárásokat a csalási ügyekben. Csak ajánlással élhet a tagállamok bűnüldöző szervei felé.
A fotó forrás: Isza Ferenc/AFP Photo.