Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében,
egy uniós irányelv alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetik az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR).
Egy mázsa ételt dobnak ki fejenként a magyarok, pár hónap és minden borul
Az Európai Bizottság három évvel ezelőtt 2020. márciusában fogadta el az új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. A szakemberek szerint 2050-re a hulladéktermelés 70 százalékkal fog nőni, az EU-ban csak élelmiszer-hulladékból évente 127 kilogramm megy a kukába. Magyarországon júliustól jön egy új rendszer azért, hogy teljesítsük az uniós hulladékgazdálkodási célokat. Bővebben>>>Hiába tiltakoztak a piaci szereplők
Hazai sajátosság, hogy július 1-től nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében.
A piaci szereplők hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni,
ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára.
Nagy érvágás lesz a tízszeres termékdíj
A félelmeik a FÉSZ szerint beigazolódhatnak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképessége nemcsak megkérdőjelezhető, hanem nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy
július 1-től az eddig erre a célra befizetett környezetvédelmi termékdíj összegének a többszörösét, 3-5-ször, bizonyos esetekben akár 10-szer annyit kell majd fizetniük az egyes csomagolóanyagok után.
Indokolt költségeket vár el az uniós irányelv, de ez nem feltétlenül az
A gyártókat képviselő szakmai szervezeteket sem vonták be a díjtételek kialakításába, így nem világos a költségviselők számára, hogy mi alapján kerültek meghatározásra az új díjtételek.
Értelemszerűen az sem látható, hogy érvényesül-e az az Európai Unió irányelve, ami szerint csak a tényleges, indokolt költségeket tartalmazhatná a díj.
A gyártók önköltség növekedése kettős:
- nem csak a boltba kerülő csomagolt élelmiszerek csomagolására kell magasabb díjat fizetniük,
- de a teljes termelési és ellátási lánc mentén a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak.
Tesztelik az online árfigyelő-rendszert: az összes hazai élelmiszerlánc körmére néznek
Július elsején indul az online árfigyelő adatbázis. A Gazdasági Versenyhivatal, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott munkacsoport – az Agrárminisztérium képviselőivel együtt – kedden azokkal a kiskereskedelmi láncokkal egyeztetett, amelyek kötelezően csatlakoznak majd az online árfigyelő adatbázishoz. Bővebben>>>Átadják a vásárlóknak a költségnövekedést
A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani.
Az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-től bevezetendő magas díjak miatt.
Ez a költségnövekedés is további negatív hatással lehet a hazai élelmiszerpiacra, tovább erősítve az ársapkák és a kötelező akciózás kártékony piactorzító hatásait
– jelezte az élelmiszergyártók szövetsége.
Az élelmiszeripari vállalkozások talpon maradása a tét
A FÉSZ szerint az élelmiszerárak további emelkedésének megakadályozása, valamint a hazai élelmiszeripari vállalkozások talpon maradásának és versenyképességének biztosítása érdekében a díjak auditált felülvizsgálatára és jelentős csökkentésére van szükség.
A szövetség ezért sürgős egyeztetést javasol a kormányzat és a gyártók érdekképviseleti szervei között.