Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek világszerte az élelmiszerek piacán fiatalnak számító úgynevezett funkcionális élelmiszerek, amelyek a kilencvenes években kerültek a boltokba.

A forgalmuk jóval dinamikusabban - 8-14 százalékkal - növekszik, mint a hagyományos élelmiszerek piaca, ahol 4 százalék körüli a növekedés. A funkcionális élelmiszerek globális piaca 2016-ban már elérte a 147 milliárd dollárt, becslések szerint 2024-ben már 253 milliárd dollárnál járhat - derül ki a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet és a Naturtrade Hungary munkatársai által publikált szakcikkből.

Kapcsolódó

Mire jók?

A funkcionális élelmiszerek sikere részben azzal magyarázható, hogy a hagyományos élelmiszerekhez képest nagyobb mértékben hatnak az életfunkciókra, hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, egészségvédő hatásúak, összességében tehát kiemelten előnyös hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában (a Debreceni Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Wessling Hungary Kft. munkatársai által publikált cikkben) pedig arról írnak, hogy hiánybetegségek ott fordulnak elő a legnagyobb arányban, ahol a táplálkozás gabonán és hüvelyeseken alapul, és a lakosság nem fogyaszt elegendő mennyiségben állati eredetű élelmiszereket, főként húst, valamint friss gyümölcsöt és zöldséget.

A funkcionális élelmiszer számottevően nem különbözik a többi hasonló élelmiszertől, csak annyiban, hogy dúsítanak benne valamilyen anyagot, ami élettanilag kedvező hatású, de ide tartozik az a termékcsoport is, amelyben éppen csökkentenek valamilyen összetevőt. Csak akkor jelölhetik, ha a hasonló termékekhez képest számottevően különbözik.

Példák, betegségek

Szigeti Tamás, a Wessling Hungary szakértője a funkcionális élelmiszerekre példaként mondta a jódozott sót, az élőflórás joghurtokat, a C-vitaminnal dúsított italokat és müzliszeleteket, az emelt rosttartalmú péksüteményeket vagy szelénes kenyeret. Hozzátette: vannak azonban a "mínuszos" termékek, például a szénhidrátszegény tészta, cukorcsökkentett élelmiszerek, zsírszegény termékek.

Az ásványi anyagok közül a leggyakrabban a cink, a szelén, a vas, a jód és a kalcium, a vitaminok közül pedig az A- és a D-vitamin, valamint a folsavhiány fordul elő. A C-vitamin hiányából következő skorbut pedig azokban a populációkban jellemző, amelyekben kevés friss gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztanak.

"Napjainkban kétmilliárd ember szenved vashiányban, 1,9 milliárd jódhiányban. Az A-vitamin hiánya miatt 250 millió iskolás korú gyermeket veszélyeztet a vakság. A hiánybetegség ott fordul elő legnagyobb mértékben, ahol a táplálkozás gabonán és hüvelyeseken alapul, és nem fogyasztanak elegendő mennyiségben állati eredetű élelmiszereket, főként húst, valamint friss gyümölcsöt és zöldséget"

- írja az Élelmiszervizsgálati Közlemények cikke. Kiderül belőle az is, hogy bár a rosszindulatú daganatos megbetegedések semmilyen étrenddel, étrendkiegészítő fogyasztásával nem előzhetők meg, e betegségek kockázata alacsonyabb azoknál, akik sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. A mediterrán országokban a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma kisebb, amely feltételezések szerint a fogyasztott vörösbor flavonoid-tartalmának köszönhető.

A funkcionális élelmiszerek előállítása egy olyan, viszonylag új terület, ahol a technológia kidolgozása, a vásárlók részéről történő elfogadás napjainkban is folyik, így az előállítók és a fogyasztók akár együtt is irányíthatják azokat a folyamatokat, amelyek néhány év múlva beépülhetnek a hagyományos élelmiszer-előállítási gyakorlatba.