Most, hogy az élelmiszerek árai az egekbe szöktek, különösen fontos tudni, hogy mikor érett meg egy termék garantáltan a kidobásra. Csakhogy a csomagoláson feltüntetett feliratokat értelmezni is tudni kell. Mert létezik:

  • a minőségmegőrzési idő;
  • és a fogyaszthatósági idő.

A minőségmegőrzési idő

Ezt a jelölést a hosszabb ideig eltartható, konzervált vagy tartós élelmiszereken tüntetik fel. A feltüntetett dátum azt az időpontot jelzi, ameddig a gyártó garanciát vállal az élelmiszer minőségére. Ilyen minőségi jellemző lehet például a termék állaga, színe, íze vagy illata.

A minőségmegőrzési idő leteltével az élelmiszerek ugyan veszítenek az élvezeti értékükből, de sértetlen csomagolás esetén elképzelhető, hogy még akár hónapokig is fogyaszthatók.

A bevezetőben említett kísérleti tejünk ugyanakkor nyilvánvalóan szélsőséges példa, hiszen 

közel két év elteltével nincs az a tartós tej, amelyik fogyasztható lenne.

És ez talán így van jól.

Kép: economx

A fogyaszthatósági idő

És ha már szóba hoztuk a fogyaszthatóságot, elmagyarázzuk a másik élelmiszeripari fogalmat, a fogyaszthatósági időt is. Ez az információ a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyek esetében a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni, vagyis az ilyen szempontból lejárt élelmiszereket nem javasolt a feltüntetett idő elteltével még próbaképp sem elfogyasztani. 

A fogyaszthatósági időt olyan élelmiszerek esetében kell alkalmazni, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók, ezért rövid idő elteltével valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre.

A fogyaszthatósági idő lejártát követően az élelmiszer nem minősül többé biztonságosnak, vagyis irány a kuka.

Lezárult az élelmiszerbolt-razzia, termékeket kellett kivonni a forgalomból

A több mint 12 ezer hazai és külföldi élelmiszer tételes ellenőrzésekor a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő lejárta, valamint a nyomon követés és a jelölés miatt merültek fel problémák.
Bővebben →

Kevésbé vagyunk tudatlanok

Egyébként a Nébih felmérései alapján úgy tűnik, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb hányada ismeri a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő közti lényeges különbséget.

Az élelmiszer-biztonsági hivatal kutatásai azt mutatják, hogy míg 2016-ban a fogyasztók csaknem ötöde nem hallott még arról, hogy különbség lenne a két fogalom között, addig ez az arány 2022-re  jelentősen javult, 8 százalékra csökkent. 

Van, amikor a lejárt áru is fogyasztható

Vannak azonban olyan élelmiszerek, amelyek hiába jártak le a minőségmegőrzési időt alapul véve, mégis tovább fogyaszthatók. Sok termék akár egy évvel a feltüntetett idő lejárta után is felhasználható. A Nébih iránymutatását segítségül hívva bemutatjuk a nagy túlélőket.

Kép: Nébih. A Nébih ajánlása szerint a fenti élelmiszerek a feltüntetett ideig fogyaszthatók a lejáratot követően.

Két hónappal a lejárati idő után fogyasztható élelmiszerek

  • olajok, zsírok;
  • tejpor;
  • csipsz, rágcsák.

Három hónappal a lejárati idő után fogyasztható élelmiszerek

  • aszalt gyümölcsök, zöldségek;
  • müzli, gabonapehely;
  • fagyasztott termékek;
  • édes keksz, kemény cukor, csokoládé.

Fél évvel a lejárati idő után fogyasztható élelmiszerek

  • üdítőitalok, gyümölcslevek, szörpök;
  • majonéz.

Kilenc hónappal a lejárati idő után fogyasztható élelmiszerek

  • UHT tej, UHT tejszín;
  • só, cukor, édesítők;
  • rizs;
  • száraz hüvelyesek;
  • instant termékek (pudingpor, kakaó, fűszerek stb.);
  • száraztészta;
  • szószok (ketchup, mustár);
  • gabonafélék (liszt, búzadara).

Egy évvel a lejárati idő után fogyasztható élelmiszerek

  • konzervek (gyümölcs, hús, hal, zöldség);
  • ásványvíz;
  • méz;
  • lekvárok;
  • kávé, tea, kakaópor.

Adományozni is lehet

Az élelmiszer-higiéniáról szóló uniós rendelet értelmében a lejárati időt követően is adományozhatók olyan élelmiszerek, amelyeknél minőségmegőrzési időt állapítanak meg. Ezek az élelmiszerek abban az esetben adományozhatók vagy fogyaszthatók el a minőségmegőrzési idő lejártát követően, ha:

  • a termék csomagolása bontatlan, sértetlen, szennyeződésmentes;
  • az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai nem mutatnak eltérést, azok az adott termékre jellemzők;
  • nem merül fel a termék szemrevételezéskor élelmiszer-biztonsági gyanú, például penészesedés, vagy kellemetlen szag;
  • az élelmiszert végig a gyártója által előírt körülmények között tárolták és szállították;
  • fagyasztott termék esetében a tárolási hőmérséklet nem haladta meg a mínusz 18 °C-t;
  • az adott termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális élelmiszer, anyatej-helyettesítő tápszer.

A korábbi uniós jogszabályok nem tették lehetővé a lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű élelmiszerek forgalomba hozatalát. 2021. március 3-án jelent meg az a rendelet, mely lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek adományozás céljából történő újraelosztását az Európai Unió területén. Egy 2021. április 12-én kiadott másik jogszabály pedig biztosította a lehetőséget a kiskereskedelmi létesítmények számára a friss hús lefagyasztásra és élelmiszer-adományozás céljából történő újraelosztására. 

Az uniós rendelet megjelenését követően természetesen módosult a hazai élelmiszertörvény is.