Az ukrajnai orosz invázió harmadik hetének végére kismértékben korrigálták a tőkepiacok azt a hirtelen árugrást, amit az ukrán és az orosz gabona rendelkezésre állásával, illetve az orosz energiahordozókra vonatkozó esetleges európai szankciókkal kapcsolatos piaci aggodalmak okoztak, valamelyest megnyugodott a piac, kiárazták a legrosszabb forgatókönyvet – mondta az Index érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. 

Viszont továbbra is jelentősen magasabb gabonaárakkal kell számolni: a kukorica esetében már 5 százalékkal magasabb áron kereskedtek, így vékánként 2,39 dolláros árak alakultak ki a legközelebbi szállítási időpontra. A szójánál az elmúlt másfél hónapban összesen 10-15 százalékos áremelkedés volt, amiből nagyjából 10 százalék az ukrán háború kitörése óta jött össze. Varga Zoltán szerint pár nap alatt akár 15-20 százalékos terményár-emelkedés sem kizárt a bizonytalan helyzet miatt.

Ráadásul még nem is érték el teljesen a háború hatásai a mezőgazdasági termények piacát: mivel számos európai és közép-ázsiai ország műtrágyaellátása függ az orosz hatóanyag- és földgázexporttól, ezek rendelkezésre állása nemcsak az idei, hanem a jövő évi terméshozamokra is hatással lehet. A műtrágyára azért is szükség lenne, mert globális aszály veszélye érte el az északi féltekét, Magyarországon is tartósan vízhiányos időszakot hirdettek, Portugáliában pedig egyes régiókban már vízerőműveket állítottak le az ivóvízellátás biztosítása érdekében. Továbbra is erős aszály sújtja az Egyesült Államokat is, ráadásul félő, hogy az általános költségemelkedés miatt egyre több farmer lesz pénzszűkében épp a tavaszi munkák és a vetés idején. Így előfordulhat, hogy terméshozam-csökkenéssel járó döntésekre kényszerülnek, és emiatt épp akkor lesz a szokottnál kisebb termésük őszre, amikorra a világnak égetően szüksége lenne jelentősebb mennyiségű gabonára.

A szűkebb és drágább műtrágyakínálat világszerte a használat visszafogására vagy a vetésterület csökkentésére ösztökéli a farmereket. Ázsiában versenyfutás van a kieső orosz import pótlásáért, az egyes országok Kanadától is Izraeltől vásárolnának, az USA-ban pedig a marokkói és a trinidadi műtrágya importfeltételeinek enyhítéséért lobbiznak az ágazati szereplők. 

További globális élelmezésbiztonsági aggodalmakat okoz, hogy teljes mértékben bizonytalan, mi lesz az ukrajnai őszi és tavaszi vetésekkel. Miközben Oroszország mellett Ukrajna az egyik legfontosabb gabonatermelő a világon.

A háború áttételes hatása az energiahordozók rekordmértékű drágulása is, ami nemcsak a mezőgazdasági termelőket – ezen belül kifejezetten a gombaipart és a hajtatott kertészeteket –, állattenyésztőket, de a feldolgozóipart is nehéz helyzetbe hozza, jelentősen megdrágítva az élelmiszer-előállítást, amelynél a technológia része a hűtés vagy a hőkezelés. Az Európai Bizottság itt ugyan tagállami nyomásra tervez egy közösségi árplafont, de ennek részletei egyelőre ismeretlenek, az sem tudható, hogy az energiadrágulást miként tartanák kordában.

Viszont a fentiek - gabona- és így takarmányhiány, energiaköltségek emelkedése stb. - viszonylag gyorsan beépül az állattenyésztők költségeibe is, és Varga Zoltán úgy véli, ha elhúzódik a háború, akkor a hús és tejtermékek termelői árai várhatóan 30-40 százalékkal emelkednek majd. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árak ennél valószínűleg visszafogottabban növekedhetnek az árstop májusi várható kivezetése után is, mivel a versenyhelyzet és a fogyasztás-visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak fékezhetik az áremelés ütemét.

De egy 40 százalékos nyersanyagköltség-növekedés esetén a húskészítményeknél már valószínűsíthető a 25 százalékos fogyasztói áremelkedés is – mondta Varga Zoltán a portálnak, amely úgy tudja, a sertéságazatban azzal kalkulálnak, hogy 3-4 ezer forint körül alakul kilogrammonként a sertéshús reális ára tavasz végére, míg a baromfiágazatban 2-3 ezer forintos csirkehúsárakat látnának szükségesnek ahhoz, hogy megmaradjon a termelők működőképessége, és ne termeljenek elviselhetetlen veszteségeket.

„Az egyelőre kérdéses, hogy mennyit segíthet a hazai állattartókon az az uniós krízissegély, amiről a múlt héten született megegyezés. Az 500 millió eurós gyorssegélyből 6,4 milliárd forint jut Magyarországnak, amelyet az Agrárminisztérium közleménye szerint a legkritikusabb helyzetben lévő állattartók kaphatnak majd meg” – írja az Index.

Az ENSZ is 22-25 százalékos élelmiszerár-emelkedéssel számol.