Nem kérdés, hogy az élelmiszeriparban is rendkívül fontos az innováció, a technológiaváltás és a digitalizáció erősítése - az erőforrások hatékonyabb felhasználása, a veszteségek csökkentése, a termelékenység fokozása, a minőségbiztosítás, valamint a munkaerőhiány megoldása érdekében. A kormány által elfogadott, a 2017-2050 közötti időszakra vonatkozó élelmiszer-gazdasági koncepció ráadásul kiemelten kezeli az élelmiszeripar fejlesztését.

Egy friss szakmai felmérés során megvizsgálták tehát a hazai élelmiszeripari vállalkozások digitalizációját. Konkrétan az informatikai infrastruktúra, internethasználat, vállalatirányítási rendszerek, döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatának és szerepének kérdéseit - és nem állítható, hogy jó eredményre jutottak. A képet pedig tovább árnyalja, hogy már a kérdőívet is online lehetett elérni, ami szűkíthette a kitöltők körét.

80 százaléknál ember sincs, aki ezzel foglalkozna

Mint a válaszokból kiderült, asztali számítógépeket ugyan a felmérésben résztvevő élelmiszeripari vállalkozások 84 százaléka használ, hordozható eszközöket már csak 60-66 százalékuk. Szerverről a vállalkozások 42 százaléka "vallott", amelyeknek csupán egyharmada vesz igénybe felhő alapú szolgáltatást. Ugyanakkor 95 százalékuk él az elektronikus levelezés lehetőségével, banki és pénzügyi szolgáltatások igénybe vételére pedig 86 százalékuk használja a netet. Piacfigyelési céllal azonban csak a vállalatok felénél böngésznek, s a hirdetési, marketing célú internetes üzleti tevékenység esetében is csak 48 százalék, nem beszélve az elektronikus kereskedelemről, amit mindössze 30 százalékuk folytat.

Elgondolkodtató az is, hogy a válaszadó vállalkozások 28 százalékának még honlapja sincsen, ahol pedig van, ott vevőszolgálatra felerészben, az online megrendelés fogadására már csak harmadrészben van kialakítva, míg online fizetési lehetőségre 10, megrendelés nyomon követésére pedig 7 százalékos arányban. Integrált vagy önálló vállalatirányítási rendszerrel a vizsgált vállalkozások 69 százaléka nem rendelkezik. Pedig egy vállalatirányítási rendszer lehetővé teszi a szervezeti folyamatok és adatok kezelését a vállalat különböző működési fázisaiban, például a beszerzés, gyártás, humánerőforrás-menedzsment, pénzügy terén.

Ezek után már nem meglepő, hogy vezetői információs rendszer a cégek mindössze tizedénél volt fellelhető, mint ahogyan az üzleti intelligencia eszközök, alkalmazások is. A vizsgált vállalkozások 80 százalékánál nem is tartozik a feladatkörébe senkinek a vállalkozás digitális átalakítása.

Csak oda kéne figyelni másokra

Szakértői becslések szerint az élelmiszeripar problémáinak 80 százalékát más iparágakban már alkalmazott digitalizációs technológiák adaptálásával meg lehetne oldani. Az élelmiszeripari szereplők nagy része azonban nem tud az új technológiákról, míg a fejlesztők nem ismerik az ágazat problémáit. Másrészt az üzleti sikereket a vezetők döntéseinek sorozata határozza meg.

Miközben az információtechnológiai megoldások fejlődésével számos olyan eszköz rendelkezésre áll, melyek segítik a nagy mennyiségű adat feldolgozását, rugalmas lekérdezését, megjelenítését, összefüggések és trendek vizsgálatát. Továbbá előre kidolgozott működési modell alapján kiszűrik az üzleti folyamatok irányításához szükséges információt, ezzel hatékony támogatást nyújtanak a vezetők döntéseihez.