A hónapok óta a tojás a KSH inflációs kosarának "sztárja". Tíz darab tojás ára 2017 decemberében 544 forint volt, ez az előző hónaphoz képest 19 százalékos drágulást jelent, 2016 decemberéhez viszonyítva pedig 40 százalékos.

Rákkeltő vegyület a háttérben

Nem csak a boltokban durva a drágulás, hanem az oda vezető úton is az Agrárgazdasági  Kutató Intézet legfrissebb baromfipiaci jelentése szerint. Az uniós piacon ugyanis 100 kiló étkezési tojás csomagolóhelyi átlagára - az MNB középárfolyamán átszámítva - több mint 57 ezer forint volt 2018 első hetében, ami 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Magyarországon az M-es és L-es méretű tojások csomagolóhelyi értékesítési ára darabonként közel 40,48 forint volt, ez pedig 64 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A tojásdrágulásért egy vegyület, mégpedig a rovarirtásra használt fipronil a ludas. 2017 nyarán ugyanis Hollandiából indult majd több európai országot - köztük Magyarországot - is elérte a tojásbotrány: milliószám találtak rovarirtó szerrel szennyezett tojásokat, ezeket visszahívták, tojástermelő telepeket zártak be, ezek eredményeként pedig tojáshiány alakult ki szerte Európában.

Az AKI tavaly novemberi piaci összefoglalójából az is látszik, hogy jelentősen nőtt a tojásimport, miközben az export visszaesett. Tavaly január és augusztus között 44 százalékkal több friss tojás érkezett a nemzetközi piacokról, a friss tojás exportja ezzel szemben 80 százalékkal esett.

Nem az első eset

A tojás nem először borítja fel az uniós, ezen belül a magyar piacot. 2011 végén, 2012 elején is jelentős drágulást ment végbe: 26 százalékkal 300 forintról 380 forint környékére emelkedett az ár. Akkor azonban nem egy vegyület, hanem egy uniós előírás okozta az áremelkedést.

Akkor lépett ugyanis életbe az a szabály, amely a korábbinál lényegében kétszer nagyobb területet írt elő a tyúkoknak, és ezért új ketreceket kellett beszerezni, de sok termelő nem végezte el a ketrecberuházást és kiesett a piacról. A ketrecrendelet miatt mellett az is hozzájárult 2012-es tojásdráguláshoz, hogy a korábbi években mélyben volt a tojás ára és emiatt eleve sok cég már akkor felhagyott a termeléssel, amit szintén visszafogta az amúgy is szűkös kínálatot.

Mi az a fipronil?

A mezőgazdasági termelésben a növényeken és a baromfikon élősködő tetűk ellen rovarirtó szerként (inszekticid) használják a fipronilt, de az állatokon és az emberen élősködő rovarok, valamint hangyák, csótányok, kullancsok, termeszek, lepkék, gyökérférgek ellen is hatásos. Kutyák élősködő-mentesítésére például testtömeg-kilogrammonként 10 milligrammot hatóanyagot javasolnak a szakemberek. A fipronil azért veszélyes, mert az idegrendszerben - a gamma-amino-vajsav által vezérelt klorid-kálium egyensúly gátlása révén - az izmok görcsös állapotát idézi elő, ami súlyos esetben halálhoz vezethet. Ez a folyamat zajlik le a rovarirtó szerrel érintkező rovarok esetében is. A vegyület a melegvérűekre nézve a közepesen, halak és méhek szervezetére viszont a rendkívül toxikus anyagok közé tartozik - derül ki az élelmiszer-biztonsági cikkek is publikáló Laboratorium.hu szaklap fipronilról szóló cikkéből.

A fipronil mezőgazdasági alkalmazására uniós rendelet vonatkozik. Szabálytalan alkalmazása, például túladagolás esetén a vegyület és metabolitjának maradványa (reziduuma) megjelenhet - ahogy most a tojásbotrányban meg is jelent - az élelmiszerekben, nevezetesen az étkezési tyúktojásban. Az említett rendelet mellékletében a tojásra vonatkoztatott határérték 5 µg/kg, ha ennél több, az ártalmas lehet.