Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvény módosításának célja az építőipari lánctartozások felszámolására 2013. július 1-jével létrehozott TSzSz elmúlt két évi működése során szerzett tapasztalatok hasznosítása.

A javaslat indoklása szerint a kormány a lánctartozások és a "feketegazdaság" visszaszorítása érdekében 2013 óta számos intézkedést tett, amelynek eredményei egyre inkább igazolást nyernek.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által 2014 októberében és 2015 júliusában készített felmérés szerint az építési vállalkozások árbevételének átlagosan 20 százaléka 60 napon túli kintlévőség, illetve az érintett vállalkozások kintlévőségük 90 százalékát már biztonsággal behajthatónak minősítették. Az építőipari lánctartozások a három évvel ezelőtti, több mint 400 milliárd forintos érték felére csökkentek, eközben újabb, jelentős tartozások nem kerültek a rendszerbe.

A javaslat célja a TSzSz tevékenységének kiterjesztése, hogy az eljárás még több vállalkozás számára elérhető, gyorsabb és hatékonyabb legyen. A módosítás szerint, ha nincs megfelelő igazságügyi szakértő, az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező személyek is a TSzSz tagjai lehetnek. A javaslat indoklása szerint gyakran fordulnak elő olyan esetek, ahol a szakértői eljárások során műszaki átadás-átvételi eljárások vizsgálatára kerül sor. Ezen szakterületek speciális szabályait leginkább az építési műszaki ellenőrök ismerik és gyakorolják.

Annak érdekében, hogy a szakértői eljárás olcsóbb és gyorsabb legyen, a kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében (amikor a teljesítésigazolást kiállították, de a 6 millió forint alatti kifizetés nem történt meg) lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is; a tanács elnöke ebben az esetben mindig a TSzSz vezetője vagy vezetőhelyettese.

Az objektív, elfogultságtól mentes szakértői vélemény elkészítése érdekében nem lehet tagja a szakértői tanácsnak, illetve nem lehet az ügyben szakértői tanácsként eljáró szakértő az a személy, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint sem lehet; elfogultság vélelmezhető például annál, aki az adott ügy tárgyát képező építőipari beruházásban bármely fél megbízásából korábban szakértőként járt el.

Meghatározott esetekben mellőzni lehet a helyszíni szemlét, így gyorsítva a szakértői eljárást. Számos esetben előfordult, hogy a kérelmező fél által korábban elvégzett munkát már igazolt módon elbontották, eltakarták (például állványozással). Ezekben az esetekben - a felek egybehangzó nyilatkozata alapján - nem indokolt a helyszíni szemle megtartása, mivel a munka elvégzése a helyszíni szemle időpontjában már nem ellenőrizhető.

A szakértői eljárás során a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett lehetőség lesz helyszíni műszeres vizsgálatra is, amely a javaslat indoklása szerint hatékonyabbá és olcsóbbá teheti az eljárást. A bruttó összegek szövegszerű leírásával egyértelműen szabályozzák, hogy a szakértői tevékenység és annak díjazása áfaköteles tevékenység.

További változás, hogy a korábban hatályos bankgarancia helyett a Ptk.-ban használt garanciaszerződés fogalma kerül a törvénybe, ami egyidejűleg elismeri a biztosítótársaságok garantőri minőségét is.

A törvény elfogadása esetén 2016. május 1-jén lép hatályba.