Az április 26-i plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és az egyesült baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be, az Európai Parlament képviselői pedig 393 igen, 221 nem szavazattal és 64 tartózkodással elfogadták a határozatot. Az igen szavazatok száma meghaladta a három pártcsalád képviselőinek számát, azaz a berterjesztőkön kívül is szükségesnek látták képviselők ezt a lépést.

A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Az EP - az Európai Parlament honlapján megjelent közlemény szerint - felszólítja a magyar kormányt, hogy vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt és a civil szervezetekről hozott törvényt, illetve állapodjon meg az amerikai hatóságokkal arról, hogy a CEU továbbra is független intézményként működhessen Budapesten. Emellett követelik, hogy az Európai Bizottság szigorúan felügyelje a magyar kormány uniós forrásfelhasználását.

Így reagált a forint

A forint nem reagált a hírre, hacsak délelőtti felszúrásának hátterében nem a várható döntés volt. A reggeli 309,6 forint/euróról indulva délelőtt 9 óra körül egy pillanatra elérte 310,4-es szintet, majd visszaerősödött reggeli értékére, sőt a 309,6 forint/eurós árfolyam alá is benézett.

Két változat volt

A szavazás előtt két változatot nyújtottak be, az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyezték, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) nyújtotta be.

Négy bal- és liberális frakció által közösen jegyzett határozattervezet - amelyet még a szavazás előtt a Bruxinfo idézett - kimondta, hogy "Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására". Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek az uniós szerződés 2. cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy fennáll ennek a kockázata.

A négypárti javaslat ennek szellemében arra utasította az EP állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy "kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a parlament szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amely felszólítja a Tanácsot, hogy a hetes cikkben lefektetetteknek és az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el".

Az első lépéshez az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatán vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésén keresztül is vezethet az út, de a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezheti az eljárást.

Ezzel szemben az EPP javaslata a fentinél enyhébben fogalmazott, abban a határozattervezetben egyetlen szó sem volt közvetlenül a 7. cikkről. A pártcsoport arra utasította volna a LIBE szakbizottságot, hogy "folytassa a vitát (Magyarországról), és tegye meg a szükséges lépést, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2-ik cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata".

Ez lenne a vége

Ha a 7. cikk szerinti folyamat végigmenne, akkor az Magyarország szavazati jogának felfüggesztését eredményezné az Európai Tanácsban, de ehhez a többi tagállam egyhangú döntésére lenne szükség, amelyre azért látnak szakértők kevés esélyt, mert Lengyelország vélhetően megvétózna egy ilyen lépést (úgy ahogy fordított esetben Magyarország is).

Egyelőre ez a határozat még csak az eljárás előkészítéséről szól ugyan, de kétségtelenül nagyon erőteljes jelzés a magyar kormánynak. Addig ugyanis még egyetlen tagállam sem jutott el, hogy egyáltalán felmerüljön a 7. cikkely alkalmazása.