A Külügyminisztérium (KüM) "Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió - Costs of non-Europe" témakörben kommunikációs kampány kidolgozására és lebonyolítására írt ki közbeszerzési eljárást. A projekt teljes költségvetése legfeljebb 125 ezer euró (mintegy 35 millió forint), a beszerzés 100 százalékban uniós forrásból valósul meg - derül ki a közbeszerzési kiírásból.

A kampány elsődleges célja az érvalapú tájékoztatás arról, hogy mivel járna, ha nem lenne Európai Unió - közölte a Napi Gazdaság Online kérdésére a KüM. Például mennyiben lennének mások a mindennapjaink, hogyan alakulna az életünk, a gazdasági fejlődésünk, a kulturális életünk, ha nem utazhatnánk szabadon, ha nem lenne belső piac, ha nem lenne európai szolidaritás és kohéziós politika, ha nem lenne európai fogyasztóvédelmi szabályozás, ha nem lenne közös agrárpolitika, ha nem lenne Erasmus program. Ehhez kapcsolódóan cél annak az üzenetnek az eljuttatása a célcsoportokhoz, hogy "magyarként európaiak" és "európaiként magyarok" is vagyunk, e két dolog nem kizárja, hanem kiegészíti, erősíti egymást - válaszolta kérdésünkre a szaktárca.

Az EU finanszírozza a magyarországi kampányt

A kampány az EU és a KüM között 2011-ben létrejött Igazgatási Partnerség Hatáskör-átruházási Megállapodás alapján 100 százalékban unió forrásból valósul meg. A négy évre aláírt megállapodás értelmében a KüM koordinálja az Igazgatási Partnerség keretében megvalósuló EU-kommunikációs projekteket. A projektek tervezése során a minisztérium együttműködik az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és az Európai Parlament hazai Tájékoztatási Irodájával - közölte a minisztérium, amely a projekteket megvalósító vállalkozókat nyílt közbeszerzési eljárásokon választja ki. Idén a kommunikációs projektek lebonyolítására az Európai Bizottság 350 ezer eurót biztosít. Ebből a tervek szerint három projekt valósul meg, ezek közül az egyik a mostani "Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió - Costs of non-Europe" kampány.

A szerződés 2013-ban jár le

A közbeszerzésen nyertes ügynökséggel vagy ügynökségekkel november elsejétől jövő április végéig szóló szerződést kötnek. Feladat lesz egy országos kommunikációs és pr-kampány kidolgozása és lebonyolítása, amely magában foglalja a kampány-koncepció, a részletes szakmai és pénzügyi kampány-munkaterv elkészítését, a rendezvényszervezést, pr-akciókat, arculat-kidolgozást, sajtókapcsolatok kezelésének koncepcióját is, továbbá a kampányértékelést és hatékonyságmérést is.

A közbeszerzésen azok a cégek indulhatnak, amelyek a felhívás feladásától számított két évben rendelkeznek évi legalább nettó 35 millió forintos árbevétellel. Emellett meghatározott értékben referenciát kell igazolni televíziós megjelenést is magában foglaló kommunikációs kampány szervezéséről és lebonyolításáról, weboldal létrehozásáról és közösségi média oldal üzemeltetéséről, rendezvényszervezésről és pr-kampány lebonyolításáról.

A tender a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette

A KüM által meghirdetett közbeszerzésről a Wall Street Journal (WSJ) is megemlékezett. A cikk megjegyzi, hogy Magyarország a 2004-es csatlakozása óta jelentősen profitálhatott az uniós tagságból: 2010-ig ugyanis az EU szegényebb tagállamainak biztosított forrásokból mintegy 15,5 milliárd eurónyi támogatást kapott, miközben 5,2 milliárd eurót fizetett be a közös költségvetésbe. A WSJ megemlíti, hogy Brüsszel és Budapest között nem egészen felhőtlen a viszony: az unió kifogásolja a magyar kormány azon módszereit, amelyekkel költségvetési hiánycélt próbálja tartani, miközben Orbán Viktor miniszterelnök a "Nyugat hanyatlásáról" és a "Kelet felemelkedéséről" beszél, ahol a közép-európai országok a válság után az európai gazdaság motorjává válnak.

A KüM a WSJ-nek adott válaszában azt közölte, hogy a kampány időzítésének technikai okai vannak és nincs köze a miniszterelnök unióval kapcsolatban tett megjegyzéseihez. "Az összhangban van az éves Igazgatási Partnerség programmal, amelyet a nyár első felében hagytak jóvá" - közölte a lappal tárca.

A WSJ egy Szonda Ipsos által készített felmérés eredményére hivatkozva arra is rámutat, hogy a nettó kedvezményezettség (az ország többet kapott, mint amit befizetett) ellenére a magyarok 56 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság több hátránnyal járt és mintegy 34 százalék gondolja előnyösnek. Ez némi romlást mutat az áprilisi 61-26 százalékos arányhoz képest, de a januári 60-30 százalékos arányhoz viszonyítva viszont javulásnak számít.