Idén októberben az ipari termelés volumene 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten - közölte a KSH, hozzátéve, hogy az első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,8, az áprilisi mélyponthoz képest pedig 66 százalékkal nőtt.

Kapcsolódó

Az ipari export volumene 1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 38 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,5, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 3,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,2 százalékkal nőtt, míg a csekély súlyú bányászaté 34 százalékkal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 5,8 százalékkal emelkedett.

A járműgyártás húzott

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 32 százalékát képviselő járműgyártás 7,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 7,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,8 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,4 százalékkal emelkedett. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 36, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 68 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 76 százalékkal visszaesett.

Gyengélkedett az élelmiszeripar

A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 4,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11,6 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás esett vissza.

Az alágazatok közül az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás nőtt a leginkább, az egy évvel korábbi közel háromszorosára, de jelentősen, 31 százalékkal emelkedett a növényi, állati olaj gyártása is.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal a kisebb súlyú vegyi anyag, termék gyártása bővült, szinte mindegyik szakágazatban növekedést mértünk.

Számottevően, 13,1 százalékkal emelkedett a villamos berendezés gyártása is, főként a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.

Folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban

Tovább folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 11,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 10,3 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a kis súlyt képviselő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt.

Budapesten volt a legnagyobb visszaesés

Az ipari termelés Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön jelentősen (11,1-11 százalékkal), Nyugat-Dunántúlon kisebb mértékben (1,9 százalékkal) nőtt, a többi régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb (9,5 százalékos) visszaesést Budapesten mérte a KSH.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal nagyobb volt a 2019. októberinél. Az új belföldi rendelések 3,1, az új exportrendelések 4,5 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány október végén 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az idei év január-októberi időszakában az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 8,2 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,3, míg a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,3 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (5,6 százalékkal) nőtt, míg a többi régióban 1,2 és 13,7 százalék közötti volumencsökkenést mért a KSH, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.