Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.

A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat.

A gazdasági stabilitásról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága - 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett - várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz.

Az államadósság-mutató 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4 százalék az elfogadott törvény szerint. Így az államadósság-mutató a 2014 utolsó napján várható 76,3 százalékhoz képest eleget tesz majd az alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor elmondta: a kormány a 2015-ös költségvetés összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ez óvatos becslés, a kormány reméli, hogy ez a valódi növekedés alsó szélét jelenti. Az államháztartás hiánya az uniós elszámolás szerint a GDP 2,4 százalékát éri el, a háztartások fogyasztása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet. A miniszter szólt a jövő évi adótörvények főbb vonásairól. Ismertette: maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó. Jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatásösztönző programok is.

A jövő évi költségvetési törvénynek az állami kezesség- és garanciavállalás, viszontgarancia-vállalás és kezesi helytállásról szóló fejezete szerint a kormány 2015-ben együttesen 100 milliárd forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. Ezzel párhuzamosan a 2015-ben vállalt állami kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 500 milliárd forintot.

A kormány 2015-ben 50 milliárd forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005-ös törvény szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött, a vonatkozó törvényi bekezdések alapján, az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. A viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85 százaléka. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség összege 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 550 milliárd forintot.

A költségvetési törvény szerint az állam legkésőbb 2015. december 31-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Zrt. legfeljebb 3,6 millió euró és legfeljebb 12 milliárd 330,3 millió forint tőkeösszegű, a stabilitási törvény szerinti adósságelemeit és azok járulékainak összegét, valamint legfeljebb 10 milliárd forint tőkeösszegű, a Gst. vonatkozó pontja szerinti adósságot eredményező ügyletből eredő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárat előtti visszaváltásából származó fizetési kötelezettségét.

A parlament által elfogadott büdzsé az általános forgalmi adóból 3 172 milliárd 385 millió forint, a jövedéki adóból 913 milliárd 500 millió forint bevételre számít 2015-ben, a távközlési adóból 56 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forint befizetést terveznek, reklámadóból 6 milliárd 600 millió forintot várnak.

A vállalkozások költségvetési befizetései közül a társasági adóból 341 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi szervezetek különadója alapján 144 milliárd 200 millió forint bevételt terveztek be, a cégautóadó várhatóan 28 milliárd 800 millió forintot hoz a büdzsének, az egyszerűsített vállalkozói adó 83 milliárd 800 millió forinttal járul majd a büdzséhez.
A törvény melléklete alapján személyi jövedelemadóként 1 639,7 milliárd forintot fizet be a lakosság, lakossági illetékekként pedig 120 milliárd forint érkezik majd a büdzsébe.

Elfogadta a jövő évi büdzsét megalapozó törvényt is

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényt. A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét. Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni.

A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.

A törvény rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják.

Bezáratják a magánnyugdíj-pénztárakat

A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. (Ide tartozik a jelenlegi kasszák többsége.)

A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. A törvény időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.

A törvény egyértelműsítette a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás hatályát, ennek értelmében jövő szeptember 30-át követően lehet megvizsgálni a megelőző hat havi tagdíjbefizetéseket. A jogszabály nem lesz visszamenőleges hatályú.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.