A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is.

Pokorni döntését egyebek között azzal indokolta, hogy olyan elemek is megjelentek a jogszabályban, amelyek szűkítik a szegényebb gyermekek lehetőségeit. A szakbizottság kormánypárti elnöke az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta a pedagógusképzésre vonatkozó passzusokat is. A korábbi oktatási miniszter azt mondta, hogy szándékát előzetesen jelezte a kormányfőnek, aki tudomásul vette azt, és mint mondta, "nem próbált meggyőzni az ellenkezőjéről".

Kapcsolódó

Jöhetnek a kiemelt felsőoktatási intézmények

A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket.

Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.

A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a kormányt tájékoztatni kell. A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról.

Állami ösztöndíjjal 12 félév

Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

A törvény alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint - az állam biztosítja a hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét.

A felvételre jelentkező egy eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.

A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg.

Mesterképzésre csak nyelvvizsgával

Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert, - középfokú "B2" szintű általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik . Mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésre az vehető fel, aki mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

A törvény alapján a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatóknak a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát kell tenniük. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.

Intézményeket egyesíteni lehet

A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet, az egyesülésről a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést. A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával megszűnik, megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsőoktatási intézményben folytatni tudják.

A Magyar Akkreditációs Bizottságnak az elfogadott törvény szerint tizennyolc tagja lesz. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

Pokorni értékelése - visszajöhet az urambátyám világ

Pokorni Zoltán a jogszabály erényei közé sorolta, hogy szakít azzal a gyakorlattal, ami az intézményeket, a "falakat" finanszírozza, és áttérnek a diákok támogatására, azaz a közösség nevében állami vagy részállami ösztöndíjat kapnak a legjobbak. Azt is elfogadhatónak tartotta, hogy a fiatalok egy része önköltséges képzésben vesz részt, ha megfelelő diákhitel járul ehhez annak érdekében, hogy a szegény családok gyermekei is tanulhassanak. Ennek alternatívája csak az lehetett volna, ha visszatérnek egy elitizáló felsőoktatásra - mutatott rá Pokorni.
Számos olyan elem is megjelent azonban a törvényben, amely szűkíti a szegényebb gyermekek lehetőségeit. Ezek közé sorolta, hogy felvételi követelményként írták elő a "C" típusú nyelvvizsgát, ami az utolsó pillanatban került csak ki a javaslatból. Ugyanakkor benne maradt a szóbeliztetés lehetősége a törvényben. Pokorni szerint ez kizárólag független vizsgabizottság előtt képzelhető el, és nem az érintett intézmények részvételével. Ettől függetlenül az intézmények beszélgetést, alkalmassági vizsgát még tarthatnának, de pontszámot adó, az állami ösztöndíj elnyerésében szerepet játszó szóbelit nem lát jónak. Úgy látta, ez visszahozza a szubjektivizmust, és visszahozhatja azt a kilencvenes évek elején létezett "urambátyám világot", amin egyszer már túljutottak.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kitért arra is, hogy a testület nyelvvizsga-amnesztiára vonatkozó javaslatát az utolsó pillanatban a kormány kiegészítette egy plusz feltétellel. Eszerint mégsem kérhetik az intézménytől a diákok három év után a diploma kiadását, ezt az intézmény saját maga által szervezett nyelvtanfolyamának elvégzéséhez kötik. Ennek kötelező előírásával az intézményeket is korlátozzák, amelyek nem dönthetnek úgy, hogy egy adott szakmánál ez elengedhető.
Nagyon fontosnak tartotta volna még, hogy az egységes tanárképzés feltételeiről döntsenek. Kiemelte: sajnálatos módon a törvény felszeleteli a pedagógusképzést, és különbséget tesz a gimnáziumban, illetve általános iskolában tanító tanárok képzési ideje, módja és bérezése között is. Ha a korai fejlesztés megerősítésére törekednek, akkor a tanító, az általános iskolai tanárok képzésének megerősítése kulcsfontosságú lett volna. Itt visszatérnek az 1997 előtti időszakhoz, a szegmentált, provinciális tanítóképzés világához, ami nagyon sajnálatos - összegezte.