A módosításoknak köszönhetően Magyarország is része lesz az egységesülő európai betétvédelmi rendszernek - közölte korábban a nemzetgazdasági tárca az MTI-vel.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslatot 131 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadták el, a törvény január elsején lép hatályba.
A törvénycsomaggal európai uniós kötelezettségének is eleget tesz a magyar állam. 2014 áprilisában fogadták el Brüsszelben a betétbiztosítási rendszerekről szóló új uniós irányelvet. A szabályozás célja, hogy a betétesek az Európai Unióban egységes védelmet kapjanak. A tagállamoknak a rendelkezések többségét 2015. július 3-áig át kell ültetniük saját jogrendjükbe.

A törvény módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt (Hpt.), így a betétbiztosítási irányelv rendelkezéseire tekintettel az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó szabályozást is. A természetes személyek, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások által elhelyezett betétek kártalanítási összeghatárát (100 ezer eurót) meghaladó betétrészeit a felszámolási vagyonból történő kielégítés szempontjából előresorolják, a nem biztosított és nem elsőbbségi hitelezők követelései elé.

A betétbiztosítás a jövőben helyi önkormányzatok betéteire is kiterjed, de ennek feltétele, hogy az önkormányzatok költségvetése nem haladhatja meg a Hpt.-ben előírt szintet.
A betétesek bizalmának fenntartása érdekében a betétbiztosítási irányelv gyorsabb kártalanítást ír elő. Az irányelv lehetőséget biztosít a rövidebb kártalanítási idő fokozatos bevezetésére. Ennek megfelelően a törvény átmeneti ideig fenntartja a 20 munkanapos kártalanítási határidőt, törli ugyanakkor a kifizetés meghosszabbítására vonatkozó lehetőséget. A törvény a kártalanítási határidő fokozatos csökkentését tartalmazza.

A törvény a betétbiztosítási irányelv rendelkezéseinek történő megfelelés érdekében törli a közösségi betétre vonatkozó speciális szabályozást, így a kártalanítási összeghatár közösségi betétek esetén sem lehet magasabb 100 ezer eurónál.

Az OBA hitelfelvételi, illetve kötvény-kibocsátási lehetőségét is kiterjeszti a jogszabály arra az esetre, ha hozzá kell járulnia egy intézmény szanálásának finanszírozásához. A betétbiztosítási irányelv a betétesek magas szintű védelme érdekében és annak biztosítása céljából, hogy a betétbiztosítás költségeit a hitelintézetek viseljék, a betétbiztosítási rendszerek finanszírozására egységes célszint meghatározását írja elő, amit 10 év alatt kell elérni. A hétfőn elfogadott jogszabály ennek megfelelően előírja az OBA számára, hogy a pénzeszközeinek 2024. július 3-áig el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétállomány 0,8 százalékát.

A törvénycsomag az MNB-törvényt is módosította: a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőség lesz arra, hogy a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a felügyeleti feladatkörhöz kapcsolódó hatósági döntések mellett a szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági döntéseket is meghozza. A jövőben az MNB munkavállalója is kirendelhető lesz felügyeleti biztosi feladatok ellátására, és a törvény rögzíti, hogy a felügyeleti biztos szerepét, feladatait az MNB határozatban állapítja meg, valamint a felügyeleti biztos az MNB által utasítható.