A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 256 milliárd 290 millió 892 ezer forintban, kiadásait 381 milliárd 457 millió 690 ezer forintban állapítja meg.

Az így keletkező 125 milliárd 166 millió 798 ezer forintos hiányt az előző év költségvetési maradványának - 17 milliárd 786 millió 763 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 56 milliárd 495 millió 782 ezer forintból, valamint a lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 50 milliárd 884 millió 253 ezer forint - finanszírozzák.

Kapcsolódó

A testület 19 igennel, 10 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetést.

Lesújtó vélemények az ellenzéktől - a kormányoldal magyaráz

Tokody Marcell (Jobbik) szerint a költségvetési tervezetben az látszik, hogy 2017 sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a hiányok pótlásáról, a "túlélésről" szól. Azt mondta, hogy a fővárosi költségvetésből is látható, hogy a rezsicsökkentés mekkora "szemfényvesztés".

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a 2017-es az eladósodás költségvetése. Szerinte egyértelművé vált, hogy növekszik a főváros adósságállománya, és ennek felelőse a kormánypártok politikai közössége.

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt hangsúlyozta, hogy az idei költségvetés "semmiről nem szól", pozitívumokat nem nyújt a budapestieknek.

Horváth Csaba (MSZP) szerint a költségvetési tervezete beismerő vallomás arról, hogy az előterjesztők képtelen uralni a főváros vezetését és 2019-2020-ra megszűnik a főváros önállósága. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: "Ha már be mertek küldeni egy ilyen költségvetési tervezetet, akkor legalább szégyelljék magukat". Hozzátette, hogy szerinte Tarlós István főpolgármesternek hatékonyabban kellene lobbiznia a fővárosiak érdekében.

Karácsony Gergely (PM) azt mondta: ez a költségvetés "őszintén beszél" arról, hogy Budapest a kormány nélkül már lépni sem tud, és szerinte ha folytatódik a tervezetben is felfedezhető tendencia, akkor hosszú távon komoly eladósodottság veszélyezteti a fővárost.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a költségvetési bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetése a lehetőségekhez igazítja az igényeket. A fővárosi önkormányzat saját bevétele az idei évben emelkedik, és a költségvetési tervezetben jelentős fejlesztések szerepelnek.

Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a főváros helyzete a strukturális átalakításoknak köszönhetően több szempontból alapvetően jobb, mint tavaly. Mindezzel együtt továbbra is "igen feszített" a főváros költségvetési helyzete - mondta.

A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter által jegyzett, a közgyűlés által elfogadott előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy a 2017. évi költségvetést több tényező is jelentősen befolyásolta a korábbi évekhez képest.

Miért szűkül a nadrágszíj?

A működésnél a közösségi közlekedésben következett be alapvető változás: a helyközi közösségi közlekedés állami finanszírozását rendező megállapodás alapján ettől az évtől mindez 12,5 milliárd forint kiadás- és bevételcsökkenést jelent. Így a közlekedés finanszírozása 2017-től a helyi közösségi közlekedésre korlátozódik, amelyhez idén a tavalyihoz képest 3 milliárddal kevesebb, 15 milliárd forintos támogatást biztosít a központi költségvetés. Ezt ellensúlyozza, hogy 2017-től a forrásmegosztási törvény 1,5 százalékkal magasabban, 54 százalékban rögzíti a megosztandó bevételekből a fővárost megillető bevételi hányadot.

Meghatározó változás továbbá a köznevelési ágazat jelentős részének állami kézbe vétele. Ennek következménye, hogy önkormányzati feladatként már csak az óvodafenntartás, -működtetés és a gyermekétkeztetés szerepel. A köznevelési működtetés állami kézbe kerülésével egyidejűleg az állam a fővárosi önkormányzatnak nem juttat kétmilliárd forintos általános működtetési támogatást - írták.

A 2017. évi költségvetést tovább terhelte a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése. Ez különösen a szociálpolitikai ágazatban jelentett több száz millió forintos többletköltséget. Erre a teljes intézményhálózatot tekintve több mint egymilliárd forintot kellett biztosítani. A munkaadókat terhelő járulék csökkentése 27-ről 22 százalékra félmilliárd forinttal csökkenthette volna ezt a többletkiadást, de az összeget a közalkalmazotti körben felmerülő bérfeszültségek enyhítéséért az intézményeknél hagyta az önkormányzat.

A működési oldalon szokásosan megképződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2017-ben sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól, egyedül a tervbe vehető iparűzési adóbevétel nőtt számottevően - áll az előterjesztésben.

Az önkormányzatok, így a fővárosi önkormányzat gazdálkodási szabadsága is az elmúlt években jelentősen csökkent. "Finanszírozásunk és fejlesztéseink megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keressük és megtaláljuk a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdekünk" - olvasható az előterjesztésben, amelyben kitérnek arra is, hogy ebben az európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forintos fejlesztési forrással számolhat.