Alig három hete fogadta el a parlament a 2015-ös költségvetés módosítását, amely a kormány által kiürített 100 milliárd forintos költségvetési tartalékot 60 milliárd forinttal emelte. A kabinet által kezdeményezett módosításra azért volt szükség, mert részben a migránsválság miatt, de más kormányzati döntések okán is a 2015-re szánt százmilliárd forintos költségvetési tartalék szeptember végére elfogyott. A kormány akkor 60 milliárd forintot kért a parlamenttől - a a tartalékemelést a migránsválsággal "legendázta" meg, mondván: a pénz fele erre kellene, míg maradék 30 milliárd más célokra szolgál.

Ehhez képest az elmúlt három hétben 44 milliárd forintot költöttek el a tartalékból - természetesen egyetlen fillér sem ment arra a célra, amelyre eredetileg kérték. Ellenben a tartalékot felhasználták a közoktatás tartozásainak enyhítésére - e célra 33,6 milliárd forintot költöttek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alapítása óta diszfunkcionálisan működik, két év vergődés után pedig eljutott arra a szintre, hogy már a tanárok havi bérét nem tudja finanszírozni. Az elmúlt hónapokban rendre nem fizették ki a különböző bérpótlékokat - amit a bér részeként járna a tanároknak. Erre kapott a Klik a tartalékból 26,6 milliárd forintot.

A pénzesőből a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezelésébe került szakiskolák is részesedtek: a most felálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kiadásaira 563 millió forint megy, míg a szakképzési centrumok további 6,3 milliárdot kapnak. A centrumok ebből 3,4 milliárd forintot költhetnek dologi kiadásokra és fejlesztésekre, míg a bérekre 2,7 milliárd forint jut.

A héten is belenyúltak a pénzeszsákba

A kormány a héten újabb 10,38 milliárd forint elköltésről döntött. A közoktatási döntéssel szemben itt már több helyre - látszólag koncepció nélkül - fizetik ki a pénzeket. Ebből arra lehet következtetni, hogy a NGM-ben látva a közelgő évfordulót, már "tárazzák ki" a tartalékot. A mostani pénzesőbe több minisztérium is belekerült. Láthatóan olyan projektekről van szó, amelyet a tárcák fontosnak tartanak, ám azok a 2015-ös rendes költségvetésbe nem fértek bele, a büdzsé részletes módosításával pedig a kormány nem akart bajlódni. Holott a költségvetés tartaléka - elvileg - az előre nem látható kiadások fedezésre szolgál - ilyet azonban a most kedvezményezett projektek között nagyítóval sem találni.

A mostani tízmilliárdos pénzosztás legnagyobb nyertese a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely 3 milliárd forintot kap az "útdíjrendszerek működtetésre" - jelentsen is bármit a kormányhatározatban szereplő megfogalmazás. A költségvetés alapján az útdíjrendszer a költségvetés "órási fejőstehene", hisz csak idén 183 milliárd forintos bevétel keletkezik ezen a címen - míg az útdíjrendszerek működtetésre a büdzsé eredetileg 16,33 milliárd forintot szánt, amit most 3 milliárddal emelnek meg, ami húszszázalékos költségtúllépést jelent. Ugyanerre a célra december másodikán már 1,4 milliárd forintot megszavazott a kormány más forrásból - vagyis látható, hogy az útdíjrendszer fejlesztgetése viszi a pénzt, igaz, ez megindokolható a magas bevételekkel.

Megy a pénz a vízügynek, a hadigondozóknak

Bő 2,5 milliárd forintot kap Belügyminisztérium (BM), a pénz nagyobbik része (1,9 milliárd) vízügyi kiadásokra megy, míg 144 millió forint jut más BM-hivatalok működtetésre, de 502 millió forint megy el közelebbről meg nem nevezett "kormányzati infokommunikációs szolgáltatások" dologi kiadásaira is. A Külügyminisztérium is rendre jól helyezkedik, ha a tartalékosztogatásról van szó, most 1,1 milliárdot kap a tárca az uniós tagdíjak fizetéshez. Egymilliárd forinton felül összeg jut még a honvédelmi tárcának - hadigondozással foglalkozó közalapítványok támogatására -, de sorba állhat a pénzéért az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, mivel újabb 780 millió forint jut kulturális kiadásokra.

A kormányhatározatok sajátossága, hogy bár a nyilvánosságot szolgálják - így téve ellenőrizhetővé a kormány közpénzekkel való gazdálkodását - az információt rendkívül szűken mérik. Így csak találgatni lehet, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ingatlanvárlásra pontosan milyen célból kap 235,9 millió forintot - ez a határozatból ugyanis nem derül ki. A szintén abban a Magyar Közlönyben kihirdetett másik határozat szerint az MNV Zrt. feladatául kapta, hogy vásárolja ki a Budavári Önkormányzatot a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-ből. Az utóbbi cég felel a budavári presztízsberuházásokért - így például a Várkert Bazárért is.

A mostani döntések nyomán még 18,5 milliárd forint marad az idei költségvetési tartalékban - és nem zárható ki, hogy a kormány ezt már meg is tartja. Ha így döntene, akkor a költségvetési hiányt csökkenthetné. Minden bizonnyal e pénz sorsa december utolsó napjaiban dől le: ha szükséges a költségvetési hiánycél eléréshez, akkor az összeg tartalékban marad.