Hagyó Miklóst két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Kecskeméti Törvényszék kedd délelőtt. A volt szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult eljárás 2012 óta tart, ez benne az első ítélet - írja az Index.

Hadnagy Ibolya bírói tanácsa a per tizenöt vádlottja közül hatot különböző időtartamú felfüggesztett börtönre ítélt, hárman pénzbüntetést kaptak, hat embert pedig felmentett. A bíróság a BKV-nak okozott kár ellenértékeként a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottakat különböző összegű kártérítésre is kötelezte. Az ítélet indoklása várhatóan egész nap tartani fog, utána nyilatkozhatnak majd a vádlottak és az ügyész arról, hogy tudomásul veszik az ítéletet vagy fellebbeznek ellene.

Az Index összeszedte az ügy főbb eseményeit:

  • Hagyó Miklós 2002-ben az MSZP színeiben lett országgyűlési képviselő, 2006-tól Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester helyettese.
  • 2009. augusztusában a főpolgármester-helyettes körül több botrány is robbant. Az elsőben azzal vádolták, hogy élettársával okirat-hamisítást követtek el: Hagyó és ügyvédje meghatalmazást hamisított az élettársának, hogy peres ügyében képviselje. Így a bíróságon élhetett volna azzal a jogával, hogy a családtagok nem kötelezhetők egymás elleni terhelő vallomásra. Ebben az ügyben 2012 januárjában a bíróság felmentette.
  • A másik ügy: a Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Hagyó és több feltételezett társa ellen. A vád szerint a politikus fals megbízási szerződésekkel, túlárazott közbeszerzési eljárásokkal offshore-hátterű cégeken keresztül sikkasztott el közel 1,5 milliárd forintot.
  • 2010. május 12-én előállították, 26-án, az új parlament megalakulásakor Hagyót őrizetbe vették. Az MSZP nem jelölte a választásokon, ezért nem is szerezhetett új mandátumot. A mentelmi joga ezzel lejárt, és a rendőrség előállíthatta.
  • 2010. márciusában Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy egyszer 15 millió forint kenőpénzt kellett Hagyónak átadnia egy nokiás dobozban. Ez lett az ügy emblematikus eleme.
  • A rendőrség 2011 februárjában házi őrizet alá helyezte, innen 2011 júniusában függesztették fel. Azóta szabadlábon védekezik.
  • Az ügyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Kecskeméti Törvényszéknek delegálta, ahol 2012. június 13-án kezdték meg a bizonyítási eljárást.
  • Az ügyáthelyezést Hagyó és ügyvédje megtámadta, az erről szóló törvényt 2013-ban az Alkotmánybíróság is vizsgálta. A jogszabályt már 2013 őszén hatályon kívül helyezték, de az AB is megállapította, hogy alkotmányellenes volt. Ezzel ez év decemberében az ügy átkerült a Fővárosi Törvényszékhez. Az ügy emiatt gyakorlatilag újrakezdődött. A vallomásokat nem vették fel újra, ezeket öt napon keresztül ismertették a bíróságon.
  • Az ügyben sorra léptek vissza a vád tanúi, a legmegdöbbentőbb az volt, amikor tavaly márciusban a Nokia-dobozos sztorival előhozakodó Balogh visszavonta a vallomását.
  • Akkori kijelentését azzal indokolta, hogy "nem akart börtönbe kerülni, mint a többi vádlott." Baloghot negyedrendű vádlottként idézte be a Törvényszék.