Az Európai Parlament meglepetésre nem a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt határozattervezetét szavazta meg Magyarországról, hanem a szocialisták és demokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint az egységes baloldal előterjesztését. A hvg.hu értesülései szerint elsősorban a német és francia párttársak érezték túlzottan enyhének a Néppárt szövegváltozatát a magyar kormánnyal szemben.

Parlamenti jelentés készül arról, hogy tiszteletben tartják-e Magyarországon az uniós jogszabályokat és értékeket és ez alapján dönthet később az EP arról, hogy szükséges-e alkalmazni az EU szerződés 7. cikkét. Erre akkor kerülhet sor, ha fennáll a veszély, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós értékeket. Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy "szorosan kövesse nyomon" bizonyos magyarországi jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását - értesült uniós forrásból az atv.hu.

Az elfogadott határozat az EP "súlyos aggodalmát" fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

Szoros nyomonkövetés

A képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy "szorosan kövesse nyomon" bizonyos magyarországi jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, és biztosítsa, hogy azok megfelelnek az európai szerződések betűjének és szellemének.

Az EP szerint az Európai Bizottságnak az alábbiak biztosítása érdekében kell alapos vizsgálatot folytatnia:

  • a bíróságok teljes körű függetlensége;
  • a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja;
  • az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és szavatolása;
  • az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is;
  • a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása;
  • az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása;
  • a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása;
  • annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tartsa tiszteletben a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését.