A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők közül senki sem találta el a második negyedéves, vártnál sokkal jobb beruházási adatot. A meglepő fordulat meg is osztja a szakmát, szinte mindenki máshogy ítéli meg a folytatást. A vita tétje, hogy lehet-e már fordulatról beszélni vagy a beruházások látványosabb felfutásához valamilyen új gazdaságpolitikai mixre van még szükség.

Kapcsolódó

Az éves növekedési adat meglepő, főleg az előzetes GDP-adatok után − véli Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. A növekedés alapvetően az uniós forrásokból történő beruházásoknak volt köszönhető. Eközben az infokommunikációban, valamint az energetikában a komoly visszaesés vélhetően a különadóknak és a rezsicsökkentésnek tudható be. Szembeötlő, hogy a magánberuházások továbbra sem tudnak igazán nőni, a javulást az állami beruházások emelkedése okozta. Idén a beruházások továbbra is csökkenhetnek, érdemi növekedés jövőre várható − kommentáltak az Ersténél.

Nagy meglepetés volt Suppan Gergelynek, a Takarékbank Zrt. elemzőjének is az adat, aki szerint feltehetően véget ért a beruházások hét éve tartó szinte folyamatos visszaesése, mivel a következő időszakban az EU által támogatott beruházások tovább gyorsulhatnak, a javuló külső és belső keresleti kilátások hatására pedig élénkülhet a beruházási kedv a versenyszférában is. Az utóbbit a kkv-k esetében támogatja az MNB növekedési hitelprogramja is − a jegybank összesítése szerint az igényelt kedvezményes hitelek 60 százaléka új hitel, amelynek a fele új beruházásokra ment el. A beruházások növekedését az év hátralevő részében az alacsony bázis is támogatja, így 2013 egészében stagnálhatnak a beruházások − véli Suppan.

Bár tetszetős lett a második negyedéves statisztika év/év alapon, az első negyedévhez képest stagnálást mutat a szezonálisan igazított mutató − figyelmeztet Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. szakértője. Tovább árnyalja a képet, hogy elsősorban az állami szektor megrendelései húzták fel az értéket. Gabler szerint a trendforduló még várat magára.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. elemzője is úgy látja, hogy a vártnál jobb adat valószínűleg annak köszönhető, hogy a hétéves uniós költségvetési ciklus végéhez közeledve javult a forráslehívás, miközben a felhasználása is gyorsulhatott. Az állami beruházások Kondrát szerint a választások előtti utolsó négy negyedévben eddig mindig nagyot emelkedtek, így nem meglepő, hogy most is egy ilyen periódusba lép a gazdaság. Rossz hír viszont, hogy a két legnagyobb súlyú ágazatban − a feldolgozóiparban és az ingatlanszektorban − tovább csökkentek a beruházások és a gépiparban is inkább a visszafogottság látszik. A mostani adat azt a képet erősíti, hogy más GDP-komponensek a korábban vártnál rosszabbul teljesíthettek − véli Kondrát, aki szerint valószínűleg a nettó export és a készletezés hozzájárulása lehetett kisebb. Ez majd a szerdán publikálandó részletes GDP-adatokból derül ki. Az állami beruházások növekedése várhatóan folytatódik, így az év egészében elérhető a nulla százalék − véli a prognoszta, aki viszont az idei éves, félszázalékos GDP-prognózisán nem változtat.