Elképesztő célokra költ a kormány - kétszázmilliárdot találtunk

Az államháztartás kiadásai jövőre 16 883,1 milliárd forintra rúgnak, a hiány pedig 924,7 milliárd forint lehet a kormány által beterjesztett és hamarosan a parlamenti vitára kerülő 2014-es költségvetés szerint. A közel 17 ezer milliárd forintnyi kiadás között minden bizonnyal számtalan olyan apró tétel található meg, amelynek elköltése nem kellően hatékony vagy épp nem egészen az adófizetői érdekeket szolgálják. Nem egyszerű megítélni, hogy hol végződik az értelmes beruházás és hol kezdődik a pénzszórás, ezért a Napi.hu által kipécézett, összesen 234 milliárdnyi kiadásról sem állítható, hogy az mind felesleges. Vitatni azonban lehet ezeket, ezt pedig a pont a parlament költségvetési vitájában kellene lefolytatni, ám ezek a viták rendre elmaradnak.

A hasznosság elve, pontosabban annak megkérdőjelezhetősége a kormány által favorizált sporttámogatások és -beruházások esetében is könnyen megérthető. A sport edzi a testet és a lelket, legalábbis szurkolói szinten sokakat megmozgat, így e terület támogatása indokolt lehet, ám az arányokkal nagy a baj. A 2014-es költségvetésben ugyanis 3-3 milliárd forint szerepel tanuszoda , illetve tornaterem-építési programra - igaz, azt nem lehet tudni, hogy ebből hány létesítmény jöhet létre. Ezen összesen 6 milliárd forinttal állíthatóak szembe a vitatott sport-presztízsberuházások, így a 20,3 milliárdos Nemzeti Olimpia Központ - vagyis a Puskás Stadion körüli beruházások -, továbbá a többi stadionépítés, amelynek költségvetési kiadásai csak 2014-ben elérik 36 milliárd forintot. Ráadásul ezeket a sportarénákat a fenn is kell tartani, ami a jövőbeni állami kiadásokat növeli.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A Kossuth téri mélygarázs is egy pénznyelő

A választásokra időzítve - 2014 májusára - fejeződik be a Nemzet Főtere program, vagyis Parlament előtti Kossuth tér felszíni rendezése és a képviselői mélygarázs építése. A "Kossuth Lajos tér a Nemzet Főterévé válik, megújul, és számos új lehetőséget fog biztosítani. Egyrészt a tér rangjához méltó külsőt kap, így modern köztér lesz, amely egyaránt fogadni tudja majd az Országházba érkező közel félmillió látogatót és azokat is, akik csak felüdülést keresni vagy gyönyörködni jönnek a térre." - olvasható nemzetfotere.hu oldalon.

Mindez szép és magasztos cél, ám ezen a honlapon nem található összeállítás arról, hogy eddig mennyi pénzt emésztett fel a projekt. A Napi.hu számításai szerint a 2012-es, 2013 költségvetésből és a kormányzati tartalékból eddig 19,4 milliárd forintos támogatást kapott a program, ami jövőre további 17,4 milliárddal kerekedik ki. Így Kossuth téri projekt - alsó hangon - 36,8 milliárdba kerül az adófizetőknek, ami pont 10 évnyi tornaterem-program fedezetének felel meg.

Milliárdok a választásokra

A Kossuth téri rekonstrukció a Országgyűlési fejezetet gazdagítja, ám a parlamenti büdzsében nem ez az egyetlen vitatható tétel. A jövő évi választások kapcsán 6 milliárdot tettek félre a pártok kampányköltségeire, 3,1 milliárdot a távozó képviselők végkielégítésére. Ezek csak az extra kiadások, hisz a választások lebonyolítása 10 milliárdba kerül, a pártok 3,8 milliárdos szokásos éves támogatása mellett. Ez utóbbi összeg amúgy hosszú-hosszú évek óta változatlan, vagyis reálértéken 2008 óta csökken. Szintén vitatható és vitatandó a közmédia 69,8 milliárd forintos éves támogatása, hiszen az alacsony nézettség/hallgatottság mellett sokszor a közszolgálatiság is csorbul, nem beszélve sok műsor színvonaláról. Ráadásul mindez rendkívül drága, hisz az egész magyar kereskedelmi média kiadásai nem érik el a 60 milliárd forintot 2013-ban.

Az Országgyűlés felügyeli Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt is, amely 7 milliárd forintból gazdálkodhat, miközben idén a hivatal négymilliárd forintos költségvetésből megoldja a rá háruló feladatokat.

A kancellária is viszi a pénzt

A Miniszterelnökség is komoly kifizetőhellyé vált az elmúlt években: a kormányzat kommunikációs és protokoll-kiadásai 3,9 milliárd forintra rúgnak 2014-ben. Az elmúlt években kancellária kebelében számos kutatóintézet alakult, ezek költségvetési támogatása van, amikor csak pár száz millió forint. Ugyanakkor szintén vitatható, hogy bő kétmilliárdnak lenne-e jobb helye, mint a Nemzetstratégiai Kutató Intézetnél, a "rendszerváltás időszakáig kiemelkedő államférfiak szellemi örökségének bemutatására" törekvő Veritas Intézetnél, az ettől független Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetnél, vagy épp a Nemzeti Örökség Intézeténél.

A kormányzatok szemmel láthatóan imádnak minden egyes ügyre külön intézetet alapítani - ugyanis így úgy tűnik, mintha kezelnének egy problémát. A vízellátás komoly kérdés és az éghajlatváltozással egyre nagyobb probléma lesz, ugyanakkor nem biztos, hogy erre a legjobb megoldás a Nemzeti Öntözési Ügynökség felállítása. Az induló szervezet 2014-ben 600 millió forintos támogatást kap - többet mint a VM felügyelete alatt működő Országos Meteorológiai Szolgálat.

18 milliárd az Eximbank tőkeemelésére - magyarázat nélkül

Komoly kérdéseket felvető kiadási tételeket találhatunk a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében is: rendületlenül tovább működik a Matolcsy György által gründolt tervhivatal, a cég jövőre egy milliárd forintból gazdálkodhat. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal ugyan másfél éve működik, ám a működésről eddig egyetlen eredmény, beszámoló nem keletkezett. A képhez hozzá tartozik, hogy a mintegy 90 főt foglalkoztató hivatal elsősorban a 2014-től kezdődő uniós költségvetési támogatások lehívásán dolgozik.

Komoly, 18 milliárd forintos tőkeemelésre kerül sor az Eximbank Zrt.-nél 2014-ben, ám az okokról a költségvetés hallgat. A bő ezer oldalas anyagban mindössze egy mondat található, ez: "Az Eximbank Zrt. középtávú üzleti stratégiájában elfogadott aktivitásbővülés tőkeigénye indokolttá teszi a bank tőkehelyzetének rendezését, ezen cél megvalósítása új fejezeti kezelésű előirányzaton jelenik meg 'Eximbank Zrt. tőkejuttatása' címen."

A fejlesztési tárca 2014-ben "Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció" címszó alatt 17,1 milliárd forint elköltést tervezi - az előirányzat praktikusan kormányzati szektor szoftverlicenszeinek díjait takarja. Régóta kormányokon átívelő visszatérő vita - nem csak Magyarországon -, hogy az állam miért csak költ milliárdokat olyan amerikai szoftverekre, amelyekben beépített hátsó kaput hagytak az amerikai hírszerző szervek javára, miközben ugyanezeket a szolgáltatásokat nyílt forráskódú szoftverekkel is meg lehetne oldani.

Cikkünk megjelenése után az NFM pontostást kért, ugyanis a 17,1 milliárd forint csak kis részben fordítja a kormány szoftverek vásárlásra.

Az NFM felhívja a figyelmet, hogy "a cikkben említett előirányzat nem a kormányzat szoftverlicenszeinek díjait takarja, hanem a kormányzati szervek működéséhez elengedhetetlen informatikai infrastruktúra fenntartását szolgálja. Ennek csupán elenyésző részét teszik ki a működéshez szükséges szoftverlicensz-vásárlások. A szóban forgó beszerzések nem "amerikai szoftverek" vásárlását jelentik. A fejlesztési tárca kezelésében előreláthatólag bruttó 17.176,8 milliárd (valójában 17,1 milliárd forint - a szerk) forint áll majd rendelkezésre 2014-ben az "Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció" előirányzatán. E forrásból a tárcának meglehetősen sokrétű feladatkört kell ellátnia.

A keretösszeg biztosítja a forrást a központi - illetve bizonyos körben területi - közigazgatási szervek informatikai működtetésének alapinfrastruktúráját adó olyan szolgáltatásokhoz, mint a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, az elektronikus adóbevallást és a kapcsolódó közigazgatási szolgáltatásokat ellátó rendszer üzemeltetése, a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás, valamint a központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatások, továbbá a Köznet (országos lefedettségű szélessávú infokommunikációs hálózat) működtetése, a jogosultak számára az internetelérés biztosítása.

A Tisztaszoftver program keretében valóban sor kerül a köz- és felsőoktatási intézmények jogtiszta szoftverlicensszel történő ellátására és a különböző szoftverek - ideértve a nyílt forráskódú és piaci szoftverek - interoperábilis működtetésére. Ez a ráfordítás azonban nem tekinthető az előirányzat elsődleges céljának, ráadásul a keretösszeg 5 százalékát sem éri el.

Érthetetlen feltételezés az is, hogy a kormány "hátsó kaput hagy az amerikai hírszerző szervek javára", hiszen a kormány céljai ezzel ellentétesek: mindig is kiemelten kezelte az adatok biztonságával kapcsolatos kérdéseket, és az ehhez szükséges szoftvereket. Ez a terület a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap majd." - olvasható az NFM közleményében.

Bár költségvetési szempontból nem nagy tétel, illetve bőven futja rá a jövedéki adóból, de mégis érdekes, hogy az állami dohánymonopólium, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 500 millió forint költségvetési támogatást kap.

A sporttámogatásokhoz hasonló tételek tetten érhetőek a kulturális támogatásoknál: kormány kiemelt projektként kezeli a Budapest Őszi és Tavaszi Fesztiválokat, erre a célra az ezt szervező állami cég már kapott 700 millió forintot. A 2014-es költségvetésben további 1,8 milliárd forint szerepel, vagyis a számla már most 3,5 milliárd forintnál tart. Eközben az EMMI költségvetésében a következő soron szerepel a drogprevenció - erre a célra, vagyis megelőzésre az állam 2014-ben 355 millió forintot költ.