A válaszok alapján a Magyarországon megkérdezettek 26 százalékának javult, 40 százalékának nem változott az anyagi helyzete az elmúlt 2-3 évben, 33 százalékuk viszont úgy érzi, hogy romlottak pénzügyi lehetőségei.
A régió többi országához hasonlítva - százalékban mérve - a havi megtakarítások átlagos összege Magyarországon nőtt a legjobban (+9 százalék). A tavalyihoz képest növekedett az az összeg, amit egy megtakarítani tudó magyar félre tud tenni egy hónap alatt: a tavalyi 14 900 forint helyett 2016-ban 16 148 forintra nőtt.
Ez a szám azonban összességében még mindig alacsony, csak Romániát és Szerbiát előzzük meg vele. Bár a megtakarítási szándék továbbra is fontos, jelenleg csupán a társadalom 60 százaléka gondolkozik tudatosan erről a témáról - és elsősorban váratlan kiadásokra teszünk félre, a rendszeres megtakarításokon alapuló nyugdíj vagy lakáscélú megtakarítások szerepe a régió éllovasaihoz képest még mindig kisebb.
A preferált megtakarítási, befektetési eszközök között a közvetlen lakossági állampapír-befetetések népszerűség-nyerése emelkedett. A magyar lakosság körében továbbra is a legnépszerűbb formák a bankszámlán, bankbetéten tartott megtakarítások, viszont egyértelműen csökkent a pénzüket otthontartók aránya, a háztartások a tavalyi 23 százalékról 16 százalékra.
A megtakarítók koncentrációja azonban nem javult, a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmilyen megtakarítása, félretett pénze nincsen.
Az idei felmérésből jól látszik, hogy bár a régiós országok közül nálunk a legfontosabb az öngondoskodás, nem vagyunk elégedettek a jelenlegi megtakarítási képességünkkel. Nem használjuk ki az állami támogatással járó pénzügyi lehetőségeket, például a lakás-takarékpénztári, illetve a nyugdíj-előtakarékossági, nyugdíj-biztosítási konstrukciókat, holott Magyarországon ezek az öngondoskodást jól támogató megtakarítási termékek - kommentálta az eredményeket Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese.