Hatvanmilliárdos pénzesőről számolt be egy hete Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, közleménye szerint az uniós fejlesztési forrásból tíz milliárdot az onkológiai ellátórendszer fejlesztésére fordítanak, csaknem 50 milliárd forintot pedig arra, hogy a rendszer tavalyi újraosztása után az egészségügyi intézmények képesek legyenek új feladataikat is hatékonyan ellátni. A fejlesztésekben legalább 60 intézmény érintett. A bejelentés előtt megjelent Magyar Közlöny részletezi is az infrastruktúrafejlesztésre szánt TIOP 2.2.6. B keretre benyújtott projektjavaslatok támogatásának jóváhagyásáról született kormányhatározatot, amely szerint 19 kórház és 33,6 milliárd forint érintett az infrastruktúrafejlesztési pénzesőben.

Az államtitkár által említett 50 milliárd és a kormányhatározatban megjelent 33,6 milliárd forint közötti 16,4 milliárdos lyuk további pályázatok befogadásával feltehetően kitölthető, azonban az eddig megismert pályázati anyagok és maguk a projektek előkészítettsége is jó pár kérdést vet fel, túl azon, hogy egyáltalán teljesíthetőek-e, pótolhatóak-e még a hátralévő időben, azaz év végig a hiányosságok.

Tömeges tervezési bakik

A támogathatósági feltételeket olvasva elsőre kitűnik, a pályázat előkészítői vagy kellő idővel, vagy kellő szakértelemmel nem rendelkeztek, vagy csak egyszerűen nem tartották fontosnak a koherens adatok közlését. A pályázati anyagok és a megvalósíthatósági terv adatai csak ritkán stimmelnek -,  az adatok kiigazítására ugyanis majd minden pályázót felszólítottak. A különböző sorokon szereplő számok inkoherenciája mellett olyan alapvető számítások hiányoznak csaknem mindenhol, mint a projekt létjogosultságát, indokoltságát alátámasztó kalkulációk,  megvalósíthatósági, megtérülési számítások. Van, ahol nincsenek összhangban a tervezett kapacitások a kapacitás befogadási kérelmekkel, illetve nyilatkozatokkal, s ez akár a projekt legfőbb célkitűzésének sérüléséhez vezet. Gyakori, hogy a kockázatelemzések is hiányosak.

Jellemző hiányosság, hogy maguk az EU-s pénzzel elérni áhított fejlesztések - infrastruktúra, helyiségek, funkciók, eszközök - sem felelnek meg az érvényben lévő szabványoknak, szakmai minimumfeltételeknek.  A bevont tervezők szakértelmét kérdőjelezi meg, hogy a tervezett helyiségek, műtők, öltözők, egyebek   egy része méreténél, vagy elhelyezésénél, kialakításánál fogva funkcionálisan alkalmatlan az adott feladatra, túl-, vagy alulméretezett, egy három műtőre is szűkös területre például sikerült négy műtőt is betervezni, egy másik műtőre pedig az előírtnál kisebb ajtót tervezni. Előfordul, hogy az energiaracionalizálási törekvéseket épp maga a választott épületszerkezet teszi lehetetlenné  plusz szigetelés nélkül.

Vajúdó nélküli szülőszoba a XXI. századi kórházban

Szakrendelőket terveznek anélkül, hogy biztosítható lenne bennük az orvos - beteg négyszemközti beszélgetése, vérvételi helyiséget, dönthető vérvételi szék, vagy ágy elhelyezési lehetősége nélkül, de szülőszobát is, vajúdó nélkül! A tervezők maguktól úgy látszik nem tudják, hogy jó, ha az a helyiség, ahol a szülő nő a beöntést kapja, nem azonos azzal, ahol a beteget fektetik, arról nem is beszélve, hogy a vetkőző és a beöntő helyiség között közvetlen kapcsolat szükséges, s az is csak külön felszólításra megy, hogy a fül-orr-gégészeti rendelő ne a bőr és nemibeteg-váró felé nyíljon. Arra is figyelmeztetni kell a tervkészítőket, hogy a sugárbiztonsági tervben szereplő értékeket be kell tartani, vagyis a radiológiai helyiség falait nem elég 10 centisre tervezni. Legalábbis ez derül ki a hiánypótlásra való felszólításokból.

Úgy látszik, ahhoz is külön felszólítás kell, hogy egy sürgősségi osztályt a minimumfeltételeknek megfelelően alakítsanak ki. Hiányoznak az orvostechnológiai tervek, az eszköz- és műszerspecifikációk. A tervezés precizitását jellemzi, hogy például abban a kórházban, ahol a fejlesztési célok egyike egy helikopter-leszállóhely létesítése volt, - tatabányai Szent Borbála -  ott éppen ennek az építési költsége maradt ki a költségvetésből.

(Cikkünk megjelenése után a  tatabányai Szent Borbála Kórház  azt közölte lapunkkal, hogy a cikkben leírtakkal -  s ezek szerint  a Magyar Közlönyben megjelentekkel - ellentétben, a helikopter leszálló bekerülési költsége szerepel a pályázat költségvetésében. A pályázatot határidőre beadták, a minimális hiánypótlást 2013. június 13-án teljesítették, jelenleg jogerős építési engedéllyel rendelkeznek.)

A kaposvári Kaposi Mór kórház nevesített központi konyhaprojektjéből pedig a komplett kiviteli tervdokumentáció hiányzik. (Más kérdés, hogy mi a racionális magyarázata ennek a konyhafejlesztési projektnek úgy, hogy a kaposvári kórháztól 56 km-re lévő marcali telephelyre innen szállítják az ételt, a 48 km-re lévő nagyatádiban viszont saját központi konyhát fejlesztenek szintén uniós milliárdokból.)

Cikkünkre reagálva a kaposvári kórház azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy a kórház megújításához, a tömbkórház felépítéséhez szükséges valamennyi építészeti és egyéb tanulmány, terv 2006 óta(!) rendelkezésre áll. A kiviteli tervek hiánytalanul készen vannak, beleértve a konyha teljes körű kiviteli tervdokumentációját. (Azt nem hozták tudomásunkra, hogy ha ez így van, akkor miért kellett a kórházat külön felszólítani a teljes kiviteli tervdokumentáció benyújtására.)

Vagy az épületet, vagy a költségeket tervezték

Több más intézményben az építkezés költségtervében szerepelnek nagyobb építményekre szánt összegek, építészeti tervek nélkül és vica versa. Szintén általános, hogy az építészeti tervek hiányosak, nem érik el az engedélyezési terv színvonalát, nem felelnek meg a közbeszerzési törvényben előírtaknak.

A BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Központ valamint a Miskolci Semmelweis Egyetemi Kórház (MISEK) funkcionális integrációját segíteni hivatott 3 milliárdos fejlesztés projektterve is csaknem az összes előzőekben felsorolt hiányosságot felvonultatja, ám a támogatás feltételei között, ezek kiküszöbölése mellett más figyelemre méltó tényekre is bukkanhatunk. A támogatáshoz eszerint szükséges egy a kórház sterilizálási igényeit kielégítő sterilizáló központ részleges gép-műszer fejlesztés, a jelenlegi terület bővítése és felújítása, vagy az ÁNTSZ által hitelesített sterilizálási technológia bemutatása.

Így fertőtlenítenek a műtősnők Miskolcon

A jelenlegi központi sterilizáló az 1976-ban átadott Gyermekegészségügyi Központ alagsorában, ideiglenes működési engedéllyel működik 275 négyzetméteren. Ez az alapterület nem teszi lehetővé sem a tiszta-szennyes útvonal betartását, sem a funkciók előírásnak megfelelő elkülönítését. A szűkös viszonyok miatt a kórházban nem tud megvalósulni a centralizált eszközfertőtlenítés maradéktalanul, így vannak még olyan műtétes osztályok, ahol a műtősnők kézi erővel, nem validálható módon végzik az eszközök fertőtlenítését. A sterilizáló építészetileg nem felel meg a minimumfeltételeknek: nincs zsilipelő-öltöző, sterilanyag raktár, egyszer használatos sterilanyag raktár, vegyszer-raktár, iroda/adminisztrációs helyiség, ügyeletes szoba, konténermosó és konténertároló és megfelelő számú takarítószer- és eszköztároló - olvasható a kormányrendelet mellékletében.

A központi sterilizáló tervezésébe egyébként a tapolcai Deák Jenő Kórháznak is beletörött a bicskája, a szükséges helyiségek legtöbbjének tervei nem felelnek meg az előírásoknak.