A finanszírozási környezet nem csak bankok, hanem az országok számára is kihívásos marad a tőkebeáramlás tekintetében - mondta a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza az uniós és a magyar válságkezelést értékelő előadásában. Hozzátette: aggodalomra ad okot az alacsony beruházási ráta, a rövid távú perspektíva nem túl biztató, az elmúlt időszakban folyamatosan lefelé kellett módosítani a régió és Magyarország növekedési kilátásait. Az előadáson bemutatott ábrákból kiderült, hogy a volt szocialista országok egyik leggyengébb teljesítményét mutatja Magyarország, illetve hazánk esetében a befektetési aktivitás csökkenése magyarázza részben a gazdaság mélyrepülését.
A feltörekvő európai országok átlagában a banki tőkekivonás (pontosabban mérlegalkalmazkodás, deleveraging) a GDP 4,5 százalékának megfelelő értéket tett ki az elmúlt egy évben. Magyarország messze az átlag feletti értéket, közel 12 százalékot produkált - Szlovénia ennél valamivel kisebbet -, miközben a legutóbbi negyedévben Szlovákiában és Lengyelországban már fordulat látszik. Az EBRD úgy véli, folytatódni fog a banki tőkekivonás, így inkább a helyi finanszírozás kerül előtérbe.
Lehmann utalt Elena Flores, az Európai Bizottság szakértőjének előadására: kiemelte, hogy a növekedés elősegítéséhez Magyarországon sincs elegendő fiskális tér. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a strukturális reformokon belül lehet olyan intézkedéseket tenni, amelyek növelhetik a befektetői bizalmat és áttételesen segíthetik a növekedést is. Az OECD öt ilyen területet nevezett meg: a munkabérre rakódó közterheket, az idősek munkaerőpiaci részvételét, az oktatási rendszert, az üzleti élet szabályozását és a versenyt, valamint a közszféra hatékonyságát. Az EBRD szerint ezeken túl a bankokra vontakozó állami szabályozás és adórendszer alakításával is elősegíthető lenne a befektői bizalom javulása, nem beszélve a hiteles kommunikációról és egy középtávú program kialakításáról.