Miközben az állami költségvetés évről évre hatalmas hiányokat halmoz fel, Budapest gazdálkodására mindig is az volt a jellemző, hogy a költségvetési éveket nullszaldósan vagy épp szufficittel zárta. A fővárosi többlet egyrészt ered az önkormányzati gazdálkodás sajátosságaiból, a magas beruházási arányból - ezek kivitelezése szinte minden évben csúszik, így jelentős kiadások tolódnak át a következő évre -, így keletkeznek a maradványok. Sajátosság még az állami költségvetésnél óvatosabb tervezés is, ugyanis egy település sokkal jobban függ a bevételektől.

Tavaly 52,3 milliárd forintos pénzmaradvánnyal - vagyis költségvetési többlettel - zárta az évet a Fővárosi Önkormányzat, így ezek összege az előző években felhalmozott 66,9 milliárd forinttal együtt 119,2 milliárdra nőtt - derül ki a fővárosi közgyűlés szerdai ülésére beterjesztett zárszámadási határozati javaslatból. A tavalyi többlet keletkezése is a csúszó beruházásokkal magyarázható, ám mivel idén már nem folynak a fővárosban komoly fejlesztések, a következő években a beruházások kifutásával a pénzmaradványok csökkenésére lehet számítani.

Többször módosították a költségvetést

Év közben jelentősen átalakult a fővárosi költségvetés: eredetileg mind a kiadási mind a bevételi főösszeg 331,7 milliárd forint volt, amit több lépcsőben végül 391,2 milliárd forintig tornáztak fel. Végül a tervekből a főváros tavaly 306,1 milliárd forintos bevételt realizált, ezzel szemben 256,5 milliárdos kiadás állt. A könyvvizsgálói jelentés szerint a bevételeket az városháza konzervatívan tervezte meg, azok elmaradása előre nem látható külső okkal magyarázható. A működési bevételek felülteljesültek, az elmaradás a beruházásokhoz kapcsolódó bevételeknél, támogatásoknál jelentkezett. Ez utóbbi a beruházások csúszásával magyarázható, ami miatt a szubvenciók sem érkeztek meg.

A kiadásokat alapvetően a bevételek határozták meg - olvasható a könyvvizsgálói jelentésben. A kiadások elmaradása a fejlesztési felújítások csúszásának következménye - ám ez sem meglepő az elmúlt 20 év fővárosi gazdálkodását ismerve. A legnagyobb az elmaradás a közlekedési beruházásoknál: a tervezett 107,2 milliárd forinttal szemben 55,2 milliárdnyit sikerült befejezni, illetve kifizetni tavaly. E soron szinte a teljes lemaradás a 4-es metrónál látható, a tervezett 81,1 milliárdból csak 33,5 milliárd forintot fizettek ki a kivitelezőknek 2013-ben, a többire idén kerülhet sor.

Megnövelt hitelvelvétel

A szufficites gazdálkodás mellett sor került a tervezett hitelfelvételre: tavaly 36,6 milliárd forintnyi beruházási hitelt hívott le az Fővárosi Önkormányzat az Európai Beruházási Banktól, az OTP-től és a Raiffeisen Banktól. Az összeg meghaladja az eredetileg tervezett 30,2 milliárd forintot. Az év végén a főváros 100,7 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett - amit viszont az utolsó fillérig átvállalt az állam a 2014 február 28-ai konszolidáció során, így Budapest jelenleg tartozásmentes. (A főváros esetében tavaly már volt egy konszolidációs lépés, akkor a kormány döntése nyomán 104,1 milliárdnyi adósság került az államhoz.)

Budapest kiadásai (2013)

Budapest bevételei (2013)