Szó szerint felbecsülhetetlen értékű lista készült el a kormány megrendelésére. A hazai múzeumokban tartott ismeretlen eredetű műkincseket lajstromozó regiszter azért különösen fontos, mert egy már beterjesztett törvényjavaslat szerint a magyar múzeumok és közgyűjtemények kötelesek lesznek majd visszaadni az ilyen műtárgyakat azok jogos tulajdonosainak vagy örököseinek. Aki tehát időben megismeri ezt a listát, gyorsan léphet, és szinte azonnal visszakérheti jogos vagy annak vélt tulajdonát.

A vélhetően több ezer vagy tízezer tételt tartalmazó lista készítését mindvégig teljes hírzárlat kísérte. Sem a közreműködők neve, sem az érintett múzeumok köre nem kapott nyilvánosságot, mint ahogyan a kész lista is szigorúan titkos minősítésű, vagyis ezt megismerni csak a kormányzat legszűkebb körének lehet. A Napi.hu megkeresésére múzeumi szakemberek, sőt a különféle perekben érintett örökösök ügyvédei sem akartak megszólalni, ami részben érthető: úgy gondolják, így számukra kedvező formában kerül majd elfogadásra a törvény. (A parlament kulturális bizottságának hétfői ülésén is téma volt az ügy, amelyeknek tárgyalásánál a Jobbik képviselője és L. Simon László bizottsági elnök fennhangon minősítette egymást. Az előbbi zsidó lobbisták sikerének minősítette az új restitúciós tervezetet, az utóbbi pedig szánalmasnak minősítette Novák Előd antiszemita ízű megjegyzéseit.)

Kapcsolódó

Dollárszázmilliókról van szó - de van-e erre pénze az államnak?

A törvényjavaslatot egyébként Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter terjesztette be. Lényege: ha egy műtárgy nem jogszerűen - vétel, csere, ajándék vagy örökség jogcímen - van az állam birtokában, akkor vissza kell azt adni az érte jelentkező tulajdonosnak. Az államnak kétséget kizáróan kell igazolnia azt, hogy a műtárgy az övé. A műtárgy visszaadásához elegendő egy közjegyzői határozat, s ha van hagyatéki igazolás, akkor az örökösnek szinte automatikusan, és illetékmentesen a tulajdonába kerülhet a műkincs.

Hogy ez milyen terheket jelenthet a költségvetésnek, arról egyedül Mravik László művészettörténész, a restitúciós ügyek egyik legjobb ismerője nyilatkozott a Napi.hu-nak. Megítélése szerint a kérdés általános rendezéséhez nincs elegendő pénz. Ha a törvényt elfogadják, akkor az első lépésben körülbelül 2-300 millió dollárt, azaz 40-60 milliárd forintot kell majd kifizetni az örökösöknek. Mravik szerint ugyanis a restitúció nem a műkincsek tényleges visszaadását jelenti majd, hanem annak pénzbeli megváltását. Egy-egy ismert festmény vagy szobor visszaadása ugyanis olyan politikai vihart kavarna, amelyet a kormány vélhetően el akar kerülni. S hogy miért kell a kifizetést több lépcsőben megejteni, arra az adózás lehet a válasz. E megoldással ugyanis az örökösöknek - országonként eltérő módon - kevesebb adót kellhet kifizetni, mint egy, nagy összegű bevétel után. Ez speciel a magyar költségvetés számára is kedvezőbb lenne, hiszen több évre elnyújtva kell a cechet.

Visszaadják, ha az állam nem tud bizonyítani

A Kormányzati Információs Központ (KIK) kérdéseinkre válaszolva azt közölte, hogy a listák véglegesítésén jelenleg is dolgoznak. Az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/12791. számú) a parlament tegnapelőtt tárgyalta, a jövő hét folyamán szavaz róla.

A visszaigénylések beindítására az Országgyűlés törvényjavaslatról történő döntését követően kerülhet sor, annak elfogadása esetén a hatályba lépést követően. Amennyiben az állami tulajdon fennállása nem igazolható minden kétséget kizáróan, akkor ezeket a tárgyakat visszaadják. Amennyiben a perben érintett tárgyak esetén nem kérdéses az állami tulajdon fennállása, úgy azok visszaadása nem történik meg - közölte a KIK.