A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A bűnelkövetések sorában technikai szempontból a legegyszerűbb, amikor az elkövetők éjjel felvágják a parkoló kamion ponyváját és meglopják a fuvarozókat − mondta lapunknak Pastyik Piusz, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) információs referense. Ez a módszer nem magyar sajátosság, az ilyen tolvajok sokkal inkább Nyugat-Európa nagy tengeri kikötőinek kamiontermináljaiban várják áldozataikat. A magyar kamionosok közül sokan tapasztalták: Genova, Calais, Barcelona vagy a nagy brit kikötők mindennapos helyszínei az efféle inzultusoknak. Persze hazai példa is akad: egy lakiteleki benzinkút parkolójában nemrégiben 1120 férfinadrágot emeltek ki a raktérből ismeretlenek, amivel kétmilliós kárt okoztak. Az ilyenfajta bűncselekmény megakadályozására született meg egy magyar szabadalom, a biztonsági ponyvarendszer: vékony acélsodronyt vezetnek a ponyvába, amelyet áramkörre csatlakoztatnak, s amikor ezt megsértik, jelez a gps-es nyomkövető rendszer.

Manipulált raktárkészlet-adatbázisok

Fizet, nem fizet

Ponyvafelmetszésnél a biztosító a megkötött CMR-árukár biztosítás szerint téríti meg a kárt, ami általában simán szokott menni, a biztosítók rendszerint készségesen fizetnek. A kártérítést nem az ellopott áru értéke, hanem annak tömege szerint állapítják meg. Útmenti járműlopásnál, valamint az adathalászattal elkövetett bűncselekmények esetében hosszas rendőrségi eljárás kezdődik, és nagy általánosságban elmondható, hogy ezekben az esetekben ritkaság, ha a biztosító fizet. Ilyenkor nagyon nehéz ugyanis a bizonyítási eljárás, hogy valójában kinek a hibájából is történt a lopás, ki volt elővigyázatlan.

Vannak olyan bűnelkövetők is, akik nem elégednek meg a rakomány megdézsmálásával, inkább az egész járművet lopják el. Továbbra sincs hír arról a félpótkocsiról, amelyet például a fuvarozók egyesületének győri tagjától loptak el ismeretlen tettesek 2012. szeptember 30-án egy péri benzinkút parkolójából. A járművön 37 millió forint értékű rakomány volt: konyhai sütőberendezések, bicskák és autógenerátor-alkatrészek.

A következő bűncselekményfajta, a raktárkészlet meghamisítása is részben még a hagyományos módszerek közé sorolható, de itt már az informatika is szerephez jut. Ezekben az esetekben a gépkocsivezetők felelőssége nem igazán vethető fel, hisz őket gyakran nem is engedik a bűncselekmények helyszínére, a rakodáshoz. Ám vannak "ügyes és leleményes" árukiadók, akik a jármű le- és felrakodásakor úgy manipulálják a raktárkészlet-adatbázist, hogy időnként nekik is "leessen" egy-két karton sampon vagy jégkrém. E szakmában a kevés is sok: egy nyergesszerelvénybe 33 raklap áru fér, ez rendszerint 24 tonnát nyom, ami elméletben lehet 24 ezer kilogramm kristálycukor vagy akár negyedmillió tábla csokoládé is.

Egész cégeket hamisítanak

Vannak ezeknél is kifinomultabb megoldások, amelyek internetes adatrablásra épülnek. Az utóbbi egy évben ismeretlen tettesek több komoly bűncselekményt követtek el bűnszövetségben, üzletszerűen: ők valós fuvarozó vállalkozások adatait ellopva azok alkalmazottainak adták ki magukat. 2011 nyara óta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 26 kamionnyi áruféleségről tud, amelynek így veszett nyoma; ezek együttes tömege becslések szerint meghaladja a háromszáz tonnát, értéke mintegy 1,3 milliárd forint. A csalók legfőbb zsákmánya rendszerint élelmiszer, azon belül sajt és hús, a fel- és lerakóhelyek elhelyezkedését tekintve pedig az olasz−német−Benelux relációk mutatkoznak e téren Bermuda-háromszögnek, ahol a termékeknek nyoma vész.

Az esetek általában ugyanazon két forgatókönyv szerint történnek. A csalók nem kitalált cégnevekkel próbálkoznak (melyek létezése internetes cégjegyzékből ellenőrizhető), hanem valós és leinformálható fuvarozó vállalkozások bőrébe bújva azok alkalmazottainak adják ki magukat, kreált e-mail címről kötnek üzletet, majd hamisított dokumentumokkal és lopott rendszámú járművel jelennek meg a megbízó telephelyén, ahol fel is veszik a rakományt, ám az áru sohasem érkezik meg. A minderről mit sem sejtő igazi fuvarozó cég vezetője már csak akkor jön rá, hogy a nevében idegenek tevékenykednek, amikor a megbízó több nap után rajta keresi az eltűnt árut. A másik csalási módszer, hogy bűnözők eladásra kínált fuvarozó cégeket vásárolnak, majd kötnek üzletet. Arra építenek, hogy az addig tisztességesen működő és mindenki által jól ismert vállalkozás életében bekövetkezett tulajdonosváltásról a fuvarpiac szereplői (elsősorban a cég megbízói) csak napok vagy hetek elteltével értesülnek majd, s ezt az átfutási időt kihasználva azalatt ők szabadon garázdálkodhatnak és lophatnak rakományt, visszaélve a cég régi tulajdonosának jó hírével. Az MKFE azt tanácsolja, hogy a megbízók ellenőrizzék az céget vezetékes és helyhez köthető elérhetőségen. Pastyik Piusz azt is elmondta, hogy ez a fajta bűncselekmény főleg a gazdasági válság idején jelent meg Magyarországon, különösen, hogy ekkortól váltak elérhetővé az elektronikus cégadatok; az elmúlt évben viszont jelentősen megnőtt az adatlopásos esetek száma.

A vasúti kocsikat is megdézsmálják

A kamionok mellett esetenként a vasúti kocsik is a fosztogatók áldozatáivá válnak. A Rail Cargo Hungaria Zrt.-től (RCH) megtudtuk, hogy a háztartási és egészségügyi papírok, gépkocsialkatrészek, háztartási kisgépek, informatikai eszközök azok, amelyekre leginkább utaznak a tolvajok. Ugyanakkor már a hulladék vas, illetve a leállított vasúti kocsik alkatrészeinek dézsmálása is előfordul. A vasúti árufuvarozással foglalkozó cégnél azt mondták, hogy az elkövetések alkalomszerűek, a korábbi ünnepi időszakok szerepe szinte megszűnt. Az elkövetések helyének meghatározása számos esetben komoly, alapos adatgyűjtést és elemzést igényel, mert a dézsmálás felfedezésének helyén az elkövetés helyének meghatározása nem mindig lehetséges. Az RCH tapasztalatai szerint az elkövetések a vasút bármely területén bekövetkezhetnek. Természetesen vannak jelentős vagyonvédelmi kockázattal járó, vagyonvédelmi szempontból fertőzött területek. A cégnél azt is megjegyezték, hogy az elkövetés módjában alapvető változás nem tapasztalható, a gyakoriságuk azonban csökkenő tendenciát mutat. A károkozás mértékére nem tért ki a társaság. A vagyonbiztonság növelés érdekében az RCH idén tavasszal a kiemelten veszélyeztetett vonalon − például Sopron−Hegyeshalom−Kelebia szakaszon − egy új védelmi eszközt vezetett be, ennek keretében gps-alapon működő műszeres nyitásérzékelő jelzőrendszert helyeztek üzembe.