A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya a hivatalos honlapján közzétett közleménye szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője - mint kijelölt hatóság - által meghozott határozatokkal szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.
A járásbíróság a keresetlevelekkel kapcsolatos hiánypótlási felhívásokat követően három ügyben pénteken kezdte meg a tárgyalást. A további peres ügyekben az első tárgyalások jövő hétfőn és kedden lesznek.
Megnyugtató
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára szerint bíróság értékelése szerint a jogvita az állam és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között van, nem az új bérlők és a régi között. Miután a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak lejárt a szerződése, így az állam nincs jogviszonyban a társasággal, de az írásos ítélet megérkezése után jogi szakértők vizsgálják majd a kérdést - mondta Bitay.
A kishantosi birtokperek három tárgyalással kezdődtek meg pénteken a Székesfehérvári Törvényszéken, ezeket az új bérlők, illetve a korábbi bérlő indította.
Bitay Márton hangsúlyozta, hogy a kft. szerződése lejárt, és megnyugtatónak nevezte, hogy a bíróság sem állapította meg ennek ellenkezőjét. Több mint fél éve használják szerződés nélkül az állami területet, nem fizetnek bérleti díjat, és nem engedték, hogy az új bérlők birtokba vegyék a földet - mondta.
A gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázatra a központ is jelentkezett, azonban nem nyert. November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután az addigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA azonban átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.
Az idén április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket, a kft. vezetői szerint több mint 140 millió forint értékű bionövény-állományt semmisítettek meg. A cég illetékesei feljelentést tettek a rendőrségen. A név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők elmondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.
Az NFA perel
Szerdán Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára közölte az MTI-vel, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) várhatóan jogi lépéseket tesz a kishantosi ügyben az államot ért kár megtérítése miatt.
Az államtitkár e bejelentésére reagálva Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közleményben fejette ki, miért nem adták át a területeket az új bérlőknek és miért gondolják, hogy a pályázat meghirdetése, a pályázatok bírálata törvénytelen volt.
Kishantos méltó az Alkotmányos védelemre
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a beszántás hírét követően közleményében hangsúlyozta: a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Szabó a Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.