Délután háromkor kezdődött el Budapesten, a Szabad Sajtó útján a Nemzeti egységet! címmel meghirdetett ellenzéki pártok és civil szervezetek által szervezett közös tüntetés. A helyszínen több ezren vannak, akik azért gyűltek össze, hogy a húsz felszólaló beszédét hallgassák meg. Tőlük nem messze a többnyire a Jobbikból kivált képviselőkből álló Mi Hazánk! és a Miép pártok tartanak tüntetést, ahol bő százan gyűltek össze. Orbán Viktor már korábban elmondta ünnepi beszédét a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.

Az első felszólaló a Himnusz eléneklése után Deák Dániel egyetemi tanár beszélt először, aki szerint a sikernek két feltétele van: a szabadság és a szövetség. Úgy véli, hogy bátor polgárok civil politizálása képviseli ma Magyarországon ezt a kettőt. "Szükség van egy új társadalmi kiegyezésre" - foglalta össze gondolatait beszéde végén.

Kapcsolódó

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ) vette át a szót, aki szerint lehetetlen az állami szférában sztrájkot hirdetni, de a rabszolgatörvény utáni elégedetlenség megmutatta, hogy az érdekvédelmek a versenyszférában még feltudnak mutatni eredményeket. Azt ígérte, hogy a PDSZ ettől még nem adja fel és május 1-én készülnek valamire, hogy mire, azt nem részletezte, de jelezte, hogy sztrájkolni is fognak.

Káposznyák István, a Szolidaritás mozgalom vezetője rövid beszédében a szabadságharc példáját emlegette, amikor egységesen mondták ki a magyarok a debreceni Nagytemplomban a Habsburgok trónfosztását. Arról is beszélt, hogy "a politikának nem ideológiákról, hanem emberekről kell szólnia." A kormánypártokat pedig azzal gyanúsította, hogy ők csak a kereszténység álruhájába bújtak, lopnak és hazudnak. Ebből pedig levezette, hogy míg '48-'49-ben egy idegen hatalom volt az ellenség, most Magyarország "tolvaj és gyűlölködő kormánya" az. Példaként itt is a szabadságharcról beszélt, amelyben a magyarság mellett több nemzetiség is együtt tudott küzdeni.

Őt Fehér Tibor, a Város Mindenkié (AVM) aktivistája követte a pódiumon, aki beszédében arról beszélt, hogy rossz Magyarországon a szociális ellátórendszer, kevés a szociális szolgáltatás, magasak az albérleti árak, az utcán élés pedig börtönnel is büntethető - írja a Mérce.hu. Az aktivista ezután azt említette, hogy "a minimum minimuma, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni". Ezzel kapcsolatban pedig egy törvénymódosítást is a kormány elé terjeszt.

Itt a diákok 12 pontja

Beszédében Sipos Ferenc Norbert egyetemista a be nem teljesült álmok generációjának nevezte saját korosztályát. Valamint közölte, hogy szerinte mi 2019-ben az a 12 pont, amit követelnek a kormánytól:1. demokráciát és jogállamot;
2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését;
3. független ügyészséget és bíróságokat;
4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségrevonását;
5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását;
6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban;
7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését;
8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel;
9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek;
10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt;
11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét;
12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást!

Lakatos Béla volt ácsi polgármester roma értelmiségiként arról beszélt, hogy a magyarországi cigányság mindig együtt harcolt a magyarsággal, vérükkel szolgálták a nemzetet. Arról is szólt, hogy miért áll egy színpadra a szélsőséges múltjától szabadulni akaró Jobbikkal: szerinte ez egy demokratikusabb Magyarország feltétele, mert szövetségre kell lépnie mindenkinek, hogy fájdalom helyett több lehetőség legyen a jussuk a romáknak is. Szerinte a romagyilkosságok egyik áldozata, a gyermekként megölt Csorba Robika is ilyen megbékélést akarna.

"Amíg egy országot megoszt egy hatalom, addig nem lehet nemzetről beszélni, összefogással meg lehet teremteni a nemzet szó valódi értelmét. - mondja" - mondta Márky-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Ő arra hivatkozott, hogy tavalyi győzelmekor a választásokon "a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét". A tavalyi országgyűlési választásokon szerinte pedig a megosztottság buktatta el a hatalom leváltását, de a hódmezővásárhelyi minta októberben működhet az önkormányzati választásokon is. "A hatalom retteg az ellenzéki összefogástól" - mondta beszédében. "Meg kell találni az ellenzéki jelöltet és mindenkinek el kell mennie szavazni. Ha összefogunk, faluról falura, városról városra fogjuk visszafoglalni az országot" - fogalmazott a politikus.

"Aki ma hazafi, az lázad a Fidesz kormánya ellen" - adta ki a jelszót Dobrev Klára, aki a Demokratikus Koalíció EP-listáját vezeti és Gyurcsány Ferenc felesége. Ennek kapcsán meg is köszönte a sztrájkolóknak és azok szervezőinek, hogy kiálltak magukért, szerinte "nem szabad abbahagyni, folytatni kell", valamint arról beszélt, hogy aki kiegyezik az Orbán-kormánnyal pillanatnyi érdekből, az hosszútávon "az ország jövőjét lehetetleníti el". A rendszer leváltásának esélyét ezekben a lázadásokban látja, valamint abban, hogy az EP-választáson kisebbségbe kerüljön a Fidesz és az ősszel az önkormányzati választásokon is visszafoglalja a városokat az ellenzék.

Hadházy Ákos egykori LMP-s, most függetlenségi képviselő a korábbi felszólalókhoz képest más hévvel kezdte felszólalását: "Szánalmas barmok vagyunk, ha hagyjuk, hogy gyalázzanak minket az adófizetők pénzéből" - indított a politikus. Elsőként arról beszélt, hogy folytatni kell az Európai Ügyészségért folytatott aláírásgyűjtést, a tervezett 1 millióból már 470 ezret meg is szereztek. Az ellenzékieknek az összefogás mantrán túl más feladatot is adott: a civileknek és a pártoknak szerinte együttesen minden szavazókörbe küldeniük kell egy tagot. Úgy látja, enélkül felesleges is neki menni a választásnak. Hadházy jelezte, elvonul az MTVA székházához - mint több korábbi tüntetésnél - és blokádot hirdet.

Felidézte Orbán Viktor miniszterelnök tavaly március 15-i beszédét Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője. Akkor ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy "elégtételt vesz ellenfelein", amit szerinte valóra is váltott a kormány: az Állami Számvevőszék pártokat kezdett támadni, bevezette a rabszolgatörvényt, majd a fideszes médiaholdingot is létrehozták. A politikus amellett, hogy leelmebetegezte Orbánt, azt mondta, hogy március 15-én indul el a kormány bukása, mert "nemzeti egység születik, az ellenzéki pártok ugyanis most egy színpadon állnak."

A Magyar Liberális Párt képviselője, a függetlenként a parlamentben ülő Bősz Anett következett, aki számonkérte a kormányon az 1848-as 12 pontot.

Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja arról beszélt, hogy az ellenzéki pártoknak együtt, egymást erősítve kell növekedniük. Majd új témaként a klímavédelem fontosságáról beszélt, szerinte fenntartható és élhető Magyarországra van szükség, az LMP ennek érdekében állt bele az összefogásba, mert a Fidesszel szemben csak így van esély ezt megvalósítani. A tér egy pontján Puzsér Róbert független főpolgármester-jelölttel közösen

"Egy Moszkvától függő, köpcös kis bábhelytartó alatt élünk" - idézi az Index Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjét, aki szerint mikor Petőfiék a Nyugat felé tekintettek nem lettek hazaárulók. Így most is az a fontos, hogy zsarnokság helyett a szabadságot válasszák az emberek.

A tüntetők eseményt kiváró része ezután átvonult a Kossuth térre.