Általánosságban elmondható, hogy a GDP a vizsgált országokban 2002-től 2008-ig növekedett, majd a gazdasági világválság hatására 2009-re - Lengyelország kivételével - visszaesett.
A válságból való kilábalás nagyon gyors volt Lengyelország és Szlovákia esetében. Ezzel szemben az összes többi ország 2008 és 2012 között visszaesett vagy stagnált. Magyarországon ez a stagnálás már 2005 után megkezdődött (a költségvetés elszabadult hiányának kiigazítása miatt).
2008-tól a magyar kilábalási pálya erőteljesen hasonlít a román és a cseh pályához, de dinamikájában jóval gyengébb a románnál.
A növekedési lemaradás nagy része 2005-2008 között keletkezett, de a rés azóta is növekszik, a relatív lecsúszás folytatódik. A "kétszer 8 év" növekedési szempontból egyik részében sem sikertörténet. Felzárkózás a régió országaihoz egyik nyolc évben sem sikerült.
Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a regionális "növekedési ranglistán", Ausztriát megelőzve, de a többiektől jelentősen elmaradva. Ausztriát tekintve, amely Európa egyik legfejlettebb gazdasága, ez nem meglepő.
A GKI szerint téves az a vélekedés, miszerint a kelet-európai országokban rejlő fejlődési potenciál jelentheti az Európai Unió újbóli gazdasági fellendülésének kulcsát. Ezt egyrészt a lassuló növekedés, másrészt az országok kis mérete is lehetetlenné teszi.